„A halála után döbbentem rá, hogy apám mekkora focista volt” – Ma lenne 98 éves Zakariás, az Aranycsapat elfeledett sztárja

Zakariás (jobbra) az 1954-es vb-döntőn is szerepelt / Fotó: MTI
Budapest – Vízhordó, szürke eminenciás, az Aranycsapat elfeledett tagja – gyakran nevezték így Zakariás Józsefet.

Pedig a legendás balfedezet kora kiemelkedő játékosa volt. 51 éve, 1971-ben, 47 évesen hunyt el, lánya, Ágnes csak akkor döbbent rá, milyen sikeres focista volt az apukája, amikor később elkezdett kutakodni utána.

Az inkább a védekezéssel megbízott fedezet 35-ször húzta magára a címeres mezt, tagja volt az 1953-ban Az évszázad mérkőzésén Anglia ellen 6:3-ra nyerő Aranycsapatnak is. Lánya azonban jó ideig nem sokat érzékelt a hírnévből.

– Nem volt ez téma otthon, én abban az évben születtem, apu pedig az 1954-es vb-döntő után már nem játszott a válogatottban. Minden édesapa dolgozott akkoriban, csak az enyém nem gyárban, az Aranycsapat labdarúgója volt – mondta Zakariás Ágnes. – Apám halála után döbbentem rá, milyen nagy focista volt valójában.

Kevés személyes emléke maradt édesapjáról.

– 1961-ben hat évre Guineába szerződött edzőnek, 1971-ben pedig meghalt. Kevés időt tölthettünk együtt – meséli.

Zakariás a legendás válogatott játékosai közül elsőként hunyt el, nagyon korán, mindössze 47 évesen, érelmeszesedés következtében. Furcsa, de az Aranycsapatból csak róla nem neveztek el pályát vagy stadiont.

Zakariás Ágnes büszkén ápolja édesapja emlékét / Fotó: bornegyed hu Horváth Tamás

A szocialista időkben, az elbukott vébédöntő után a politikai rendszer tudatosan háttérbe szorította a focistákat, nem engedte, hogy ünnepeljék őket a szurkolók. Zakariást is próbálták negatív színben feltüntetni, többek között a nyakába varrni a berni vb-döntős vereséget, felemlegetve, hogy utána soha többet nem szerepelhetett a válogatottban. De a lányát az is zavarta, hogy a balfedezetet a csapat „szürke eminenciásának” tartották.

– Egyszer ültünk egy eseményen Buzánszky Jenő bácsival, és hallgattuk, hogy így szürke eminenciás, úgy vízhordó. Jenő bácsi hozzám fordult, majd megkérdezte tőlem, mit szólok ehhez a sok szürkéhez. Mondtam neki, az a fontos, hogy apu az Aranycsapat legfontosabb meccsein mindig ott volt a pályán – tette hozzá.

A 98 éve született Zakariás az angolok elleni 6:3 után a budapesti 7-1-en is szerepelt, játszott az 1952-es helsinki olimpia jugoszlávok ellen 2-0-ra megnyert döntőjében. Tagja volt az Európa-kupát nyert válogatottnak és az 1954-ben a nyugat-németek ellen 3-2-re elvesztett berni vb-döntőn is játszott.

Lánya máig nagyon örül, amikor beszélnek róla, emlegetik.

– Büszkeséggel tölt el, hogy apu emlékének adóznak. Nemrég láttam a Puskás-musicalt, amelyben apunak is van egy kis szerepe. Megható volt a színpadon megszemélyesítve látni – mesélte Zakariás lánya.

Afrikába vitte a focit

Zakariás játékosként az MTK-val nyert két bajnoki címet, első válogatott meccsét 1947-ben Albánia (3-0) ellen játszotta. A 3-2-re elvesztett berni vb-döntő után öt évvel kezdte edzői pályafutását, a Szigetszentmiklós irányítása után 1961-ben hat évre Guineába szerződött, ahol megalapozta a helyi labdarúgás fejlődését. Hazatérése után 1971-es haláláig az Erdért SE-nél vállalt edzői munkát.