Csank János: „Urbán Flóriánt kellett volna beállítanom a jugoszlávok ellen, csak előtte majdnem összeverekedett a Fradi-szurkolókkal" – videóval

A korábbi szövetségi kapitánnyal készített interjúból egyebek mellett kiderül, hogyan emlékszik vissza az 1997-es, csúfos kudarccal végződő vb-pótselejtezőre, de kitért a mostani Magyar Kupa-döntőre, a közelgő németországi Európa-bajnokságra, illetve kapcsolatára az állatvédőkkel.

Közeledik a németországi Európa-bajnokság, amelyre a magyar válogatott május 27-én, hétfőtől kezdi meg a felkészülést. Marco Rossi szövetségi kapitány együttese a házigazda mellett Svájccal és Skóciával került azonos csoportba, s a magyar szurkolók többsége továbbjutásban reménykedik.

Egy korábbi szövetségi kapitányunk, Csank János is kifejtette véleményét, mit is vár a magyar válogatottól a kontinenstornán. Esetében azonban megkerülhetetlen volt a kérdés, hogyan élte meg a Jugoszlávia elleni csúfos kudarcot 1997 őszén. A magyar válogatott pótselejtezős helyen végzett az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtezőjében, de a Ferencváros régi Üllői úti stadionjában 7–1-re, a visszavágón, Belgrádban 5–0-ra kapott ki a mások mellett Vladimir Jugoviccsal, Szinisa Mihajloviccsal, Predrag Mijatoviccsal és Szavo Miloseviccsel felálló jugoszlávoktól. Hozzátette, miért hibázott, amikor Urbán Flóriánt nem merte a kezdőcsapatba állítani, de kitért a két kapusra, Sáfár Szabolcs és Babos Gábor teljesítményére is.

A labdarúgás mellett a vadászat is az élete szerves része, igaz 77 esztendős kora miatt csak meghívásra mehet a magaslesre. Szervezett keretek között, szigorú szabályozás mellett a vaddisznók ritkítását helyesnek tartja, ugyanakkor nem érti az állatvédőket, akik a madarak védelmében emelnek szót, holott szerinte a fehér gólya vagy a kárókatona rengeteg kárt okoz a természetben. Meg is indokolta, hogy miért. A lényeg, egyes állatvédők érveiben nincs logika – tette hozzá a mesteredző.

A válogatott szereplése mellett a Magyar Kupa-döntőt is megnézte a mesteredző, és örült is a Paks sikerének, mert átérezte, hogy az esélytelenebb csapat számára mekkora siker a kupa megszerzése. A Békéscsaba vezetőedzőjeként ugyanis hasonlót élt át 1988 tavaszán, amikor a Szolnokon rendezett fináléban a lila-fehérek 3–2-re nyertek a nyolcvanas években hat bajnoki címet és két MNK-t (Magyar Népköztársasági-kupa) szerző Budapesti Honvéd ellen.

Borítókép: A labdarúgás mellett a vadászat is Csank János életének szerves része, igaz az állatvédők felháborodásával nem tud mit kezdeni. (Fotó: Kolozsvári Barnabás)

NÉVJEGY

CSANK JÁNOS

Született: 1946. október 27., Ózd

Posztja: kapus

Mérkőzései az NB I-ben edzőként: 542

Csapatai játékosként: Ózdi Kohász (1961–1965), Debreceni USE (1965–1969), Ózdi Kohász (1970–1972), Egri Dózsa (1972–1979)

Kiemelkedő eredményei edzőként: magyar bajnok (1994 – Vác, 2001 – Ferencváros), Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1988 – Békéscsaba), Magyar Kupa-döntős (1991, 1992, 1995 – Vác, 2010 – Zalaegerszeg), magyar bajnok a másodosztályban (1984 – Eger, 2000 – Videoton, 2002 – Siófok)

Szövetségi kapitány: 1996. április 1.–1998. március 10.

Mérlege szövetségi kapitányként: 19 mérkőzés, 6 győzelem, 3 döntetlen, 10 vereség

Ezt olvasta már?