Felülmúltam önmagam – így búcsúzik szeretett sportágától a párizsi olimpia legeredményesebb magyarja
)
Nem mellékesen pedig ő lett a magyar olimpiai csapat legeredményesebb (medálok számában) tagja, aki nem sokkal az egyéni versenye után bejelentette, visszavonul az élsporttól, bár nem tagadja, nem volt könnyű ezt a döntés meghozni.
„Kettős érzés van bennem” – mondta Csipes Tamara.
„Nehéz volt letennem a lapátot, hiszen 11 éves korom óta ezt csinálom, ebben a sportágban tudtam kiteljesedni, olyanná válni, mint amilyen mindig is szerettem volna lenni, elérni az álmaim.”
A kajak sok mindenre megtanított, amit máshol nem kaphattam volna meg, csak a pályán. Sokat köszönhetek a sportnak. Másrészről viszont az a rengeteg stressz, az állandó teljesítménykényszer, hogy mindig mindenhol a legjobbnak kell lenned, az biztosan nem fog hiányozni. Most egy kényelmesebb, könnyedebb, komfortosabb életre vágyom.
Nem álltak könnyű hónapok a sportolónő háta mögött, hiszen édesapja, Csipes Ferenc a válogatottnál az edzője, akit Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok – melyből két alkalommal Csipes Tamarával együtt állhatott föl a dobogó legmagasabb fokára – verbális molesztálással vádolt meg a felkészülés során, amit bocsánatkérés és megbékélés követett, és Kozák itthon maradását a párizsi olimpiáról.
„Nehéz időszakon mentem, mentünk keresztül, most az volt célom, hogy egy éremmel érjek haza, hogy ebből három lett, az gyönyörű pont lett a mondat végén. Kétszer voltam olimpiai bajnok, így az a teher nem volt rajtam Párizs előtt, hogy feltétlen nyernem kell egy aranyat. Azon lehet lamentálni, hogy mi ér többet: az olimpiai bajnoki cím vagy a két ezüst és az egy bronz. Az kétségtelen, ha most a tokiói ötkarikás játékok után lennénk ezzel az eredménysorral, másképp nyilatkoznék, de most ezzel a fejjel tudok erről és így beszélni. Felülmúltam önmagam, és minden számban többet kaptam versenyzésben és emberileg is, mint az előzetesen vártam.”
A magyar kajakozó hölgyben nincs csalódás, hogy egyesben nem győzött, sportszerűen elismerte, az adott napon az új-zélandi fenomén, Lisa Carrington jobb volt nála, bár elismerte, hogy az elmúlt két hónap felkészülései során lettek volna olyan pillanatok, amikor le tudta volna győzni. A pályafutása végeztével úgy érzi, űr nem maradt benne.
„Sokan a jövőmről faggatnak. Most hagyja leülepedni, feldolgozni az élményeket magamban, aztán kialakul, viszont ez nem jelenti azt, hogy holnaptól már én leszek az államtitkár” – nevette el magát Csipes, aki alig várja, hogy a családtagjaival lehessen.
Hiányzott a családom, de tudtam, ahhoz, hogy ilyen kimagasló eredményeket érjek el, muszáj szem előtt tartanom a céljaim, és ez a szeretteim lemondásával járt, de most nagyon várom, hogy a kislányomat, Olíviát átölelhessem, és már mondta, amíg nem voltam itthon, annyi dolog történt vele, hogy három napig mesélni fog, én pedig türelmesen hallgatni.