„Előfordul, hogy nem szeretjük a tornát és a torna sem szeret minket” – interjú az Eb-ezüstérmes Czifra Bettina Lilivel

Az éremszerzés igazi meglepetésként érte, hiszen októberi lábműtétje után edzőjével, Trenka Jánossal  jóval később tudták elkezdeni a felkészülést. Habár még nem tudott edzeni, Lili elmondása szerint a műtét után, ha rajta múlik, egyből vissza is tért volna a terembe.

– mesélte a Sportalnak az olimpikon. A dunaújvárosi vezetőedző hangsúlyozta, természetesen örül az eredménynek és büszke tanítványára, számára azonban mindig a sikeres gyakorlat a legfontosabb.

„A stratégia mindig a sikeres gyakorlat. Ennél többet nem is kérhet az ember, hiszen onnantól kezdve tudjuk, hogy mi kihoztuk a maximumot abból, amit meg tudunk csinálni, a többi pedig már nem rajtunk múlik. Lili nagyon szép gyakorlatot mutatott be, voltak kisebb tartáshibák, de rendben volt. Én már ettől nagyon boldog voltam, úgyhogy utána megölelgettem és vártunk a pontszámra. 8.0 pont lett a kiviteli pontszáma, ami elég magas a felemás korláton, innentől kezdve már tudtuk, hogy megvan az érem” – értékelte az olimpikon felemáskorláton nyújtott lipcsei produkcióját. 

Noha egyik élsportolótól sem idegen a fájdalom fogalma, a sportág adta sajátosságokat tekintve a tornászokról ez talán különösen elmondható. A dunaújvárosi versenyző már régóta fájdalommal edz, már az olimpia előtt sem úgy alakult a felkészülése, ahogyan azt szerette volna. Akkor térdsérülése után egy csontödéma, ezúttal pedig a bokájában jelentkező fájdalom nehezítette meg dolgát.

– mondta Trenka János, majd hangsúlyozta, már az olimpiára való felkészülés is nehezebb volt, hiszen a fájdalom ellenére is muszáj volt terhelnie tanítványát.  

„Nehezebb volt a felkészülés, hiszen tudtuk, hogy fáj, mégis muszáj volt terhelni. Lili jelenleg nem tud kettőt ugrani, innentől kezdve a finálé esélye egyenlő volt a nullával, hiszen oda mindenképp két ugrás kell. Így a lábfájdalma miatt kicsit leépítettük a gyakorlatot, viszont talajon felemeltük a gyakorlat nehézségi szintjét. Szerencsére ez be is jött, mert sikerült az összetett finálé. Utána következett a műtét, bíztam benne, hogy minden rendben lesz. Nem adja fel” – tette hozzá a tréner. A sportolók mellett az edzők vállát is nagy felelősség nyomja, hiszen az érmek mögött gondosan összeállított edzésterv áll, ami fokozatosan feszegeti, kitolja a versenyző tűrőképességének határait. Trenka János hangsúlyozta, tökéletes felkészülés azonban nem létezik.

„Olyan nincs, hogy minden jól működik és tökéletes volt a felkészülés. Soha nem fog teljesen készen állni az ember, de ezzel szerintem mindenki így van. Itt inkább az a kérdés, hogy előtte milyen munkát végeztünk el, a sikeres százalékok alapján pedig már ki lehet jelenteni, hogy »igen, képes vagyok megcsinálni ezeket a gyakorlatokat.« Én a sok munkában hiszek, utána a statisztika meg fogja mutatni, hogy nagyjából mi várható.”

A vezetőedző hangsúlyozta, szerencsére Lili azon tanítványai közé tartozik, aki fájdalom esetén azonnal jelez.

„Tudatosan nem kímélem a lábamat, viszont a videókon néha feltűnik, hogy tudat alatt inkább a bal lábamra terhelek. Attól függetlenül, hogy kicsit érzékenyebb, próbálok erre odafigyelni, de elméletileg már nyugodtan terhelhetem” – mesélte a tornász. 

Az eredményes felkészüléshez elengedhetetlen az edző és a tanítvány jó kapcsolata, pláne akkor, ha a sportoló éppen balesetveszélyes elemeket hajt végre.

– mesélte az olimpikon tornász. Trenka János hozzátette, az edzők és az élsportolók kénytelenek „együtt élni”, hiszen a későbbiekben csak így tudnak számottevő segítséget nyújtani a versenyzőjüknek. 

„Több mint öt órát vagyunk együtt a teremben, az utazások alkalmával pedig akár napi 10-12 órát is. Habár nem szó szerint, de tényleg együtt élünk a versenyzővel. Csak akkor tudunk számottevő segítséget nyújtani, ha jól ismerjük őket és figyelünk a mentális és fizikai állapotukra.”

Ahogyan az életben, úgy az élsportban is mindenkinek megvannak a maga céljai, s általában az oda vezető út rengeteg akadállyal, lemondással és fájdalommal van kikövezve. Lili elmondása alapján a sportág szeretete hajtja nap, mint nap, hiszen még korántsem véges a kitűzött célok listája. 

Lili kilenc éves volt, amikor elkezdett tornázni, s fiatal kora ellenére már számos sikert tudhat maga mögött, ugyanakkor az élsportolói léttel járó kihívásokat olykor nehéz összeegyeztetni a hétköznapi kötelességekkel.

„Az osztálykirándulásokra nem tudtam elmenni, és a suliból is elég sokat hiányzok. Pont edzésidőben van két órám, de néha még egy gyógytorna is közbejön. Szerencsére a tanárok engedékenyek és sokat segítenek. Az elején nehezen volt tartható, de már kialakult a napi rutin. Már teljesen hozzászoktam, hogy nagyon pörgős egy nap.” 

Czifra Bettina Lili és Trenka János kiemelték, az Európa-bajnokság után az őszi jakartai világbajnokságra fókuszálnak, szeretnének egy magasabb kiindulóértékű gyakorlatot végrehajtani.