Egyetlen ugráson múlott, hogy nem lett magyar világbajnok – videóval
)
)
Bubka a hat világbajnoki címe mellett olimpiai aranyat is nyert (1988, Szöul) és 35 (!) világcsúcsot állított fel, szabadtéren 585-től 614-ig, fedett pályán pedig 581-től 615-ig jutott.
Az 1991-es tokiói világbajnokság évében már 610 centinél járt, a világ élmezőnyének többi tagja pedig még a 6 méterről sem álmodozhatott. Igaz, július 5-én egy 22 éves ugró a linzi versenyen 592 centivel feljött az örökranglista második helyére (ez az eredmény még ma is a 36. összesítésben). Őt úgy hívták: Bagyula István, mint neve is mutatja, magyar volt – és persze ma is az.
Ettől a szenzációs eredménytől függetlenül embernek nem volt kétsége afelől, hogy a japán fővárosban megrendezett világbajnokságon csak a kétszeres címvédő Bubka nyerhet.
A verseny a megszokott forgatókönyv szerint zajlott, a döntő mezőnyének nagy része 540-en elkezdte a versenyt, Bagyulának például 550-en is volt már egy rontása. Csak a szovjet trió spórolt az erejével, Bubka például 590-ig csak egyet ugrott, szokása szerint 570-en mutatkozott be – magabiztosan. Bagyulának 580-on és 585-ön is javítania kellett, viszont 590-en elsőre átjutott, ami szemmel láthatóan sokkolta a szovjeteket. Az addig mindent elsőre vivő Makszim Taraszov három rontással kiesett, és mivel hibázott Bubka is (egyet) és Rogyion Gataullin is (kettőt), 595 centire rakatták a lécet.
Magyarán ezen a magasságon úgy nézett ki a helyzet: Bagyulának három lehetősége volt, Bubkának kettő, Gataullinnak egy.
Elsőre mindhárman leverték a lécet (Gataullin ezzel el is szállt, csak negyedik lett), de nagy meglepetésre a címvédő egészen reménytelenül rosszat ugrott. Bagyula másodszorra is hibázott, s ekkor jött Bubka – ne feledjük, addig a versenyen három ugrásából csak egy volt jó! –, akinek óriási volt a tét. Ha ugyanis leveri, nemcsak a világbajnoki címét veszíti el, hanem a versenyen szégyenszemre csak hatodik lesz.
)
A zsenik azonban attól zsenik, hogy akkor a legjobbak, amikor a legnagyobb a baj. Bubka nekifutott, s olyan magasan és könnyedén jutott át az 595 fölött, mint elsőre az 570-en. A nézőtér tombolt, különösen Szergej – ma már Szerhij – felesége és fiai (a videón 7:30-nál).
És mivel a mi Bagyulánk harmadszorra is hibázott, újra a rúdugrás királyának a nyakába akasztották az aranyérmet.
Csak egy picin múlt tehát, hogy a harmadik szabadtéri világbajnokságon nem született meg az első magyar arany, amire azóta is, immár 32 éve hiába várunk…
(A videó sajnos csak a YouTube-on érhető el, de érdemes végigizgulni ezt a hihetetlen versenyt)
)
)
)
)
)
)
)
)
)