)
)
Tájékoztató jelleggel tartott előadást a sajtó képviselőinek a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága, hogy bemutassa a közelmúltban Magyarországon is bevezetett VAR (video assistant referee – videóbírós rendszer) működését. A szakterület legfontosabb feladatait, kihívásait, eredményeit Hanacsek Attila, korábbi FIFA-játékvezető, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke, illetve Solymosi Péter, korábbi NB I-es játékvezető, jelenlegi VAR-játékvezető mutatta be.
„Mindig fontosnak tartottuk, hogy a közvélemény is megismerje, pontos információt kapjon a szabályokról, a rendszer működéséről – kezdte Hanacsek Attila, aki 1994 és 2006 között vezetett NB I-es mérkőzéseket, illetve 1997 és 2006 között volt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) játékvezetői keretének tagja. – Ilyen részletességgel azonban, hogy a VAR-buszokat is bemutatva, az abban dolgozók tevékenységét konkrétan megtapasztalhatóvá téve talán ez az első alkalom. Egyébként sem kapnak sok tiszteletet a játékvezetők, de a VAR-rendszer bevezetése alapjaiban változtatta meg a munkájukat.”
Az MLSZ a 2021/2022-es idénytől, vagyis az elsők között vezette be Magyarországon a VAR-rendszert, amelyet a teljes NB I-es bajnoki rendszerben, illetve a Magyar Kupa két elődöntőjében és döntőjében alkalmaz. Bevezetése a szövetség legnagyobb szabású fejlesztései közé tartozik.
)
„Három VAR-gépkocsi áll rendelkezésünkre, amely egyenként százötvenmillió forintba kerül. A gépkocsikba beépített berendezés mobilizálható, de az MLSZ célja, hogy később centralizált legyen. A rendszer bevezetését kilenc hónapos felkészítés előzte meg ötszázhetven fő bevonásával, de negyvenhat főnek tartottunk összesen hatvannégy képzési napot. Később beigazolódott, hogy az elméleti oktatás és az éles helyzet nem összehasonlítható, ezért szükség volt egy VAR II-képzésre is, háromszázharminc fő részvételével.”
A VAR egy-egy mérkőzésen automatikusan ellenőrzi a televíziós felvételeket, de kizárólag négy felülvizsgálható döntésben (gól, kiállítás, tizenegyes, játékosazonosítás) jelez.
„Azért csak négy, mert ha kibővítenék az ellenőrzéseket mondjuk a szögletekre, akkor jogos igény lenne később a bedobások vagy a szabadrúgások vizsgálata is, és ez a játék szétszabdalásához vezetne. Lehet vitatkozni a VAR jogosságán, de figyelembe véve a nemzetközi trendet, ha a FIFA bevezet valamit, rövid időn belül nem szokása megszüntetni, vagyis a VAR-rendszer biztosan velünk marad.”
Fontos hangsúlyozni, hogy az elsődleges döntést minden esetben a játékvezető hozza meg, a VAR hivatalos személyzete csak az egyértelmű, nyilvánvaló hibánál javasolja az ellenőrzés lehetőségét. Ugyanakkor a játékvezetői bizottság törekszik a döntéshozatali idő leszűkítésére, sőt a 2022/2023-as idénytől elvárás a játékvezetők és a VAR-személyzet számára, hogy a leshelyzet megítélésénél, még a legbonyolultabb játékhelyzetekben is legfeljebb 2 perc 45 másodperc legyen a vizsgált eset időtartama.
„Természetesen nem célunk a játék menetének tördelése, mert a hosszú ellenőrzések a játéktéren és azon kívül is megnövelik az elégedetlenséget. Különösképpen a leshelyzetekkel kapcsolatos ellenőrzéseknél, mert nem látható a folyamat. Az előző idényben a bajnokság hasonló szakaszában tizennyolc három perc feletti ellenőrzés történt, ebben az idényben ezt a számot leszorítottuk tízre. Hatalmas előrelépés. Ugyanakkor a gyorsaság nem mehet a pontosság rovására!”
Az ismert számadatok alapján egyértelmű, hogy a VAR bevezetése szükséges eszköz a hibák kiküszöbölésére a milliós, milliárdos üzleti futballvállalkozások mellett. Ugyanakkor az MLSZ nem titkolja az előforduló hibákat sem, de a rendszert folyamatosan fejleszti.
EZT OLVASTA MÁR?
)
)
)
)
)
)
)
)
)