Hirdetés

Hét aranyérmet nyertek a japánok a birkózó-világbajnokságon

Haruna Murajama Okuno, az 53 kg japán világbajnoka a győztes döntő után. - Fotó: IMAGO
Az aranyérmek megoszlására épülő összegzés a vasárnap este Zágrábban véget ért birkózó-világbajnokságról, ahol végül tizennégy ország versenyzői szereztek világbajnoki címet.
Hirdetés

Az aranyak megoszlása

Hirdetés

7: Japán

6: Irán

4: Egyesült Államok

3: Koreai NDK

1: Azerbajdzsán, Ecuador, Georgia, Görögország, Kazahsztán, Oroszország, Örményország, Szerbia, Ukrajna, Üzbegisztán

Mindhárom fogásnemben senkinek nem sikerült aranyat nyernie. Reális esélyük arra a japánoknak és a kiváló birkózókat szőnyegre küldő észak-koreaiaknak volt. Iránnak nem, hiszen létezik ugyan női birkózás náluk is, de a versenyzők vallási okok miatt nyilvánosság elé nem léphetnek szabályszerű mezben és arcot fedő fátyol nélkül. (Ennek megfelelően világversenyt sem tudnak rendezni, mert azt régóta a három fogásnemre írják ki.)

Nagy meglepetés az oroszok viszonylag gyenge szereplése, de Los Angelesre ismét biztosan lesz ütőképes válogatottjuk.

Míg korábban – igaz, elsősorban szovjetek, majd az oroszok sikerei révén – Európa uralta a sportágat, majd Ázsia vette át a vezető szerepet. Most már óriási fölényben volt.

Hirdetés

Az aranyérmek megoszlása földrészenként

19: Ázsia

6: Európa

5: Amerika

A magyar válogatott két éremmel és három 5. helyezéssel zárt. Egy megállapítás szerint a mieink voltak a legeredményesebbek az EU-tagországokból. Gyanús, hogy ez a bolgárokkal szemben nem igaz, de nem érdemes hosszú számolgatásba kezdeni, mert annyit nem ér. Nem is lenne különösebb jelentősége.

Hirdetés

Ami viszont egyértelmű tény: a versenyzőink jobb eredményt értek el Európában, mint a már sok vb- és Eb-sikert elért finnek, franciák, lengyelek, németek, norvégok, olaszok, románok és svédek.

Különben sem nagyon érdemes hátrafelé kell tekintgetni, Hanem a vébé tanulságai alapján még magasabbra törni.

Hirdetés
Hirdetés