Képtelenek feldolgozni barátai a magyar válogatott csapatkapitányának elvesztését

Az életvidám, mosolygós sportolónő a Feminában kezdte pályafutását, majd rövid ideig futballozott Csehországban, aztán Németországban találta meg a számításait a pályán és azon kívül is. A foci mellett állást vállalt a Sporttudományi Intézetben és folytatta tanulmányait, majd pedig a Decathlonnál kezdett el dolgozni, ahol szépen lépkedett előre a ranglétrán. Aztán hazaköltözött, a 2022–2023-as idényben ismét magyar klubban futballozott, két mérkőzést játszott az NB II-ben, az Azul Verde csapatában. Két fiúgyermeket nevelt.

A Vasas korábbi csatárát, Kiss Lászlót különösen megrázta Cecília tragédiája. Nem is csoda, hiszen a Feminánál az ő irányítása alatt mutatkozott be az élvonalban, majd lett válogatott. Éveken át dolgoztak együtt, bajnoki címeket nyertek, de a jó kapcsolat később is megmaradt, Cecília ugyanis Kiss lányának osztálytársa és egyik legjobb barátnője volt.

– Össze kell szednem a gondolataimat, elég mélyen érint ez engem – mondta lapunknak elcsukló hangon a korábbi angyalföldi közönségkedvenc. – Cili imádta a futballt, a közösséget, ezt kihasználva ment ki külföldre szerencsét próbálni. Céltudatos volt, hihetetlen, hogy mennyire tudta, mit akar az életben. És ami a legfontosabb, mindig mosolygott, vagy picit nevetett is. Bennem ez a lány él, megdöbbentő, hogy a 40. életévét sem érhette meg.

Kiss volt játékosa betegségéről is az elsők között értesült.

– Felkérték arra, hogy Magyarországon a Decathlon második vagy harmadik embere legyen, ezért eljöttek a két fiúval Németországból. Nem véletlenül bíztak rá ilyen komoly pozíciókat, ő volt a legjobb közösségi ember, ezért lett a válogatott csapatkapitánya is. Egy teljes élet állt előtte, teli perspektívával. A férje a cég egyik alvállalkozásának lett volna a vezetője. Lakást béreltek, kinézték az új otthonukat, odaköltöztek. Itt lett először rosszul, ekkor kezdődött a kálváriája – mesélte lapunknak megtörten Kiss.

A magyar válogatott korábbi kiválósága, Vágó Fanny életében szintén fontos szereplő volt Cecília.

– Amikor felkerültem 15 évesen a Feminába, sokat segített nekem. Aztán kikerültem Németországba, és egy évre rá ő is hozzánk igazolt a Crailsheimhez. Együtt laktunk hárman, egy másik magyar lánnyal, ők vigyáztak rám amolyan pót­anyákként. Nagyon odafigyelt rám. Akkortájt karácsonykor ajándékot csináltunk egymásnak. Aztán nagyon másfelé vitt minket az élet, nem tartottuk napi szinten a kapcsolatot, de a válogatottban később még találkoztunk, ahol édesapám alatt csapatkapitány volt – emlékezett vissza az MTK labdarúgója. – Nemrég az egyik Facebook-posztja után írtunk egymásnak egy-két mondatot , miután odakommenteltem, hogy le a kalappal azelőtt, ahogy hozzááll a betegségéhez, hogy mennyire motiváló számomra. Egy nagyon pozitív személyiség volt, ezúton is részvétem a családjának.

Vágó elárulta, gyerekkori otthonában a mai napig őrzi Cecília egyik rajzát.

– Nagyon szeretett festeni, rajzolni. Mivel oroszlán a horoszkópom, egyszer kaptam tőle egy ceruzával rajzolt kis oroszlánt, ami a mai napig kint van a szegedi gyerekszobám falán – mesélte Vágó.