Hihetetlen, de igaz: amíg az egész focivilág anyagi válságban szenvedett, az NB I kaszált tavaly

A DVSC 2021-ben veszteséges évet zárt, amiben közrejátszhatott az is, hogy már az NB II-ben is foglalkoztatta Dzsudzsák Balázst/Blikk-Fuszek Gábor
Akár a nemzetközi futball képviselői is irigykedhetnének: a sportágat mélyen érintette a koronavírus miatti pénzügyi visszaesés, és például a Barcelona pénztelenségéről, válságáról írtak világszerte, idehaza 2021 sikerév volt, nyereséggel zártak az …

… NB I-es csapatok!

A 12-es mezőnyből csak az Újpest és a Debrecen könyvelt el veszteséget, a többség viszont elégedett lehetett. Igaz, ez a kedvező helyzet nem a meccsekre tömegével járó szurkolóknak, hanem a kedvező állami támogatásoknak köszönhető...

Tavaly a koronavírus-járvány miatt az átlagosnál is alacsonyabb jegy-, és jelentéktelen merchandising (ajándéktárgy)-bevétel ellenére gazdaságilag pozitív évet produkáltak a klubok. Az adózás utáni eredményekben két kiugró adat látható, az egyik a Mol Fehérvár 1,6 milliárdos nyeresége, illetve a DVSC 336 milliós vesztesége.

A debreceniek teljes éves bevételük (1,2 milliárd forint) 80 százalékát, több mint egymilliárd forintot bérekre költöttek. Ebből 800 millió a játékosok fizetésére ment el, ami fejenként kb. 2 milliós havi átlagbért jelent. Ráadásul úgy, hogy 2021 első felében a DVSC még a másodosztályban szerepelt. Persze ez igaz volt a Gyirmótra is, a másik újonc mégis jelentős pluszban zárt.

– A DVSC az NB II-ben is élvonalbeli költségvetéssel dolgozott, miközben ott nincsenek olyan központi bevételek, mint egy osztállyal feljebb, de így is NB I-es játékosok futballoztak NB I-es fizetésért. A 80 százalékos bérköltség igen magas, ilyenkor már garantálható, hogy a klub veszteséges pénzügyi évet zár. A Debrecen ezt mégis vállalta, és tulajdonképpen igaza lett, mert a Vasas és a Diósgyőr hasonló utat járva sem tudott egyből visszajutni a legmagasabb osztályba – értékelt lapunknak Szabados Gábor sportközgazdász. Szerinte a klubok többsége az állami támogatásoknak köszönhetően működik nyereségesen.

Hozzátette, mivel nincs egységes könyvelés az élvonalbeli együtteseknél, a bevételeket, kiadásokat is különböző módon számolják el. Így lehetséges, hogy a Fehérvár 1,6 milliárdos nyereséggel zárt, amire a zuhanyhíradó szerint azért volt szükség, hogy Garancsi István tulajdonos a korábban befektetett pénze egy részét ki tudja venni.

– Ma kizárólag a Fradi termel a piacról bevételt a sikeres nemzetközi kupaszereplésével, jegyeladással és játékosértékesítéssel, a magyar futball egyébiránt központilag túlfinanszírozott. A televíziós-, szerencsejáték-, és TAO-pénzekből származó bevételek stabilizálták az NB I-es csapatok működését, és általában a pluszbevételek is olyan tulajdonosoktól származnak, akik kiváló gazdasági vagy politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. A kérdés mindig az, hogyan lesz működőképes a rendszer, ha az állami pénzt kivonják belőle – összegzett Muszbek Mihály sportközgazdász.

A klubok 2021-es adózott eredménye

Fehérvár +1,6 milliárd

Puskás Akadémia +536 millió

Gyirmót +375,5 millió

Ferencváros +275,4 millió

Zalaegerszeg +135,2 millió

MTK +114,5 millió

Kisvárda +45,8 millió

Mezőkövesd +35,1 millió

Paks +8,4 millió

Honvéd +7,1 millió

Újpest -80 millió

Debrecen -335,9 millió forint