Elképesztő hangulat az U17-es meccsen: a kispesti srácok kikaptak, de győztesnek érezhették magukat – videóval

„Te jó ég, mi van itt?!”

Nagyjából ezt lehetett leolvasni Patrizio Stronati, Wojciech Golla, Urho Nissila és még egy-két élvonalbeli PAFC-játékos tekintetéről. Mert amíg ők kifelé mentek a felcsúti stadionból, több száz Honvéd-drukker igyekezett befelé. Na, ja, a Juventus ellen játszott a csapatuk.

Az U17-es csapatuk…

A kispesti legenda, Puskás Ferenc nevét (is) viselő Puskás-Suzuki-kupa fináléjára készülődtek a XIX. kerületi piros-feketék és a torinói fekete-fehérek, a légkör már a kezdést megelőzően méltó volt a két patinás, 1897-ben, illetve 1909-ben alapított klub múltjához – a vendégszektort megtöltő Honvéd-hívek, no meg a Magyar Futball Akadémián dolgozók jóvoltából. Merthogy amint Bogdánfi Márton gárdája vasárnap 1–0-ra legyőzte Puskás Ferenc másik csapatát, a Real Madridot, aminek köszönhetően bejutott a rangos torna döntőjébe, az MFA-n beindult a szervezőmunka: a cél az volt, hogy az akadémisták a helyszínen szurkolhassanak az U17-es brigádnak. Nos, ahogy körbenéztünk a lelátón, megállapíthattuk, a cél teljesült, még különbuszok is indultak a Temesvár utcai intézmény elől, így az U7-estől kezdve az U19-es együttesig mintegy kétszáz kispesti növendék – és minimum ennyi fanatikus – fogadta óriási üdvrivalgással a pályára kivonuló Honvédot.

A hangulat csak a fokozódott, amikor a negyedik perc végén Liziczay Zsombor a legnagyobb kapusokat meghazudtoló bravúrral védett Lorenzo Cancila ziccerénél, hogy aztán újabb négy perc elteltével bizonyítsa, nemcsak Kispesten végeznek vele remek munkát, hanem korábban Nagytétényben és a Kelen SC-nél is kiváló képzést kapott: egy lecsúszott beadásnál már mindenki gólt látott, csupán ő nem, valahogy szögletre tudta piszkálni a jobb felső sarokba tartó labdát. Közben szüntelenül zúgott a Honvéd-tábor, hol egy rigmustól, hol egy nótától volt hangos az aréna, még a Torino elleni derbiken edződött juvés fiatalok is élvezhették az atmoszférát.

Apropó, Torino! A lelátón helyet foglalt egy úriember, aki hosszú évtizedekkel ezelőtt a „bikáknál” kezdte pályafutását, és aki hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb edzőnek számít Magyarországon: igen, Marco Rossiról van szó. A Kispestet 2017-ben bajnoki címig repítő, 2018 nyarán már a válogatott élére kinevezett szakembert ki is szúrták az éles szemmel megáldott ultrák, a következő másodpercben már zengték is a nevét.

Mindeközben a Juventus támadott többet, de a Honvéd is tisztességgel tartotta magát, kihagyhatatlan gólhelyzet azonban egyik kapu előtt sem alakult ki a szünetig. Egy kisebb összerezdülés viszont igen, ennyi persze belefér egy vérre, pardon, aranyra menő csatába. Annyi azért kiderült ekkor, hogy a kispesti szimpatizánsok zöme nem feltétlenül rajong a Juventusért, legalábbis az olasz stadionokból ismert „költemények” felhangzásából ezt a következtetést vontuk le…

Arról legfeljebb az „Öreg Hölgy” háza táján írnának verset, ahogy a második félidő elején Benit Borasio vezetéshez juttatta az olaszokat. Vitathatatlan, gyönyörűen ívelt 40 méterről a kapuba, csakhogy kívülről úgy tűnt, előzőleg az egyik támadó akadályozta Liziczayt a kidobásban, ezért szállt éppen a csapatkapitány elé a labda – kár, hogy a játékvezető nem vett észre szabálytalanságot…

A kapott gól a pályán és a nézőtéren sem szegte a kispestiek kedvét, a „Mindent bele! Mindent bele!” ukáznak megfelelően a srácok apait-anyait beleadtak, és tessék, két perc múlva máris esély nyílt az egyenlítésre: Nyers Ádám harcolt ki 11-est! A gondosan lehelyezett labda mögé a sértett állt, talán már el is játszott a gondolattal, milyen érzés lesz a zsúfolásig telt Honvéd-szektor előtt ünnepelni, fájdalom, Raffaele Huli megfosztotta ettől az élménytől: jobbra vetődve kiütötte a labdát.

S ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem sokkal később a rivális jutott büntetőhöz, és bár Liziczay is eltalálta az irányt, Alex Amadio a klubikon Alessandro Del Pierót idézve amilyen higgadtan, olyan precízen lőtt a bal sarokba. Egy egy helyett nulla kettő – van, aki ezt azzal intézte el, hogy a köztudottan a Fortuna kegyeltjének számító Juventusnak már az U17-eseknél is mázlija van…

Még húsz perc volt hátra, az úgy telt, hogy a kispesti játékosok szakadatlanul mentek előre a szépítésért, a drukkerek pedig másodpercnyi szünet nélkül „tolták”. A Puskás Ferencről megemlékező dalok is szerepeltek a repertoárban, ha lefordították nekik, az olaszok is megtudhatták (ha netán nem tudták volna), hogy Puskás Ferenc kispesti volt, vagy hogy legendát nem lehet venni…

Az utánpótlásmeccseken egyedülálló hangulat végig megmaradt, de a Honvéd feltámadása elmaradt, a hármas sípszót követően szerfelett elkeseredett magyar legények rogytak a földre, jó néhányan még akkor a könnyeikkel küszködtek, amikor a szurkolótábor magához hívta őket. Ha felnéztek a lelátóra, láthatták, hogy az első csapat vezetőedzője, Feczkó Tamás felállva tapsol nekik – mint ahogy az U7-es kisfiú, az U14-es kislány, az akadémia teljes stábja, vagyis mindenki más is.

A felcsúti estébe belehasított a „Szép volt, fiúk!” és a „Csak a Kispest!”, még a Himnusz is felcsendült a csapat tiszteletére.

A könnycseppek eltűntek az arcokról, a mosolyok megjelentek – vereség ide, ezüstérem oda, a kispestiek győztesnek érezhették magukat.

A Puskás-Suzuki-kupa végeredménye:
1. Juventus, 2. Bp. Honvéd, 3. Slavia Praha, 4. Panathinaikosz, 5. Real Madrid, 6. Sporting CP, 7. KRC Genk, 8. Puskás Akadémia

EZT OLVASTA MÁR?