)
)
– Mi is csak a sajtóból értesültünk, hogy elsők lettünk ebben, az utóbbi két évben mindenben másodikak voltunk, amit nem bántunk persze, de nyilván jobban szerettük volna, ha ez fordítva van – kezdte Szabó István, a kecskemétiek vezetőedzője, utalva arra, hogy a másodosztályban és az élvonalban is másodikok lettek. – Tudatos volt, hogy magas, jó alkatú játékosokat választunk ki. Két és fél éve, amikor megegyeztünk a KTE vezetőivel, és Tóth Ákos szakmai igazgatóval aláírtunk, akkor beszéltünk erről. A másodosztály más, mint az NB I, és úgy gondoltuk, hogy egy fizikális bajnoksághoz jobban illenek alkatilag erős játékosok. Az NB II-ben sok a párharc, a szöglet, a szabadrúgás.
Az eredmények őket igazolták, számos gólt szereztek szabadrúgás vagy szöglet után és feljutottak.
– Az NB I nem így működik, a gyorsaság is fontos, ebben viszont a nagyon magas játékosok nem mindig tudnak érvényesülni. A keretünkben tavaly nyárig nem volt mozgás, stabilan 7-8 korábbi focista szerepelt a kezdőben. Így meg tudtuk tartani a magassági fölényünket, s persze most is figyelünk, hogy megfelelő pozícióba továbbra is jó alkatú labdarúgók kerüljenek – tette hozzá.
A keret a nyáron és a télen is változott, a cél a biztos bennmaradás, de persze szeretnének minél feljebb végezni a tabellán.
Hogy a termet fontos, azt a válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Várhidi Péter is megerősítette, hozzátéve, inkább a védekező típusú csapatoknál lehet nagyobb jelentősége a magasságnak, hogy a hátvédek minél több fejpárbajt nyerjenek, s az ilyen együttesek támadásban (is) szívesen építenek a pontrúgásokra.
– A Csank János-féle Vác egészen a bajnoki címig menetelt erre építve. Az NB II harcosabb, így ott érdemes figyelni erre, az NB I, illetve a nemzetközi szint viszont más, ott az ügyesebb labdarúgók dönthetnek a meccsekről. Tavaly a jó edzői munkának, a jó helyen szerzett labdáknak köszönhetően remekül működött a Kecskemét taktikája – ismerte el Várhidi.
)
)
)
)
)
)
)
)
)