)
Óriási felzúdulást váltott ki az úszók világában, hogy a tokiói olimpia előtt huszonhárom (!) kínai versenyző doppingmintájában mutatták ki ugyanazt a a tiltott szert (trimetazidin), mégis elkerültek mindenféle felelősségre vonást, néhány hónappal később pedig az ötkarikás játékokon versenyezhettek. Többen közülük érmet, aranyat is nyertek!
A Doppingellenes Világszervezet (WADA) és a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (World Aquatics) elfogadta a kínai doppinghatóság vizsgálatának eredményeit, melyszerint szennyezettek voltak a minták és minimális eltérések voltak a biológiai útlevélhez képest, amiket egy Sicsiacsuangban zajló országos versenyen vettek le az úszóktól, ugyanabban a hotelben, és így nem indított eljárást a sportolók ellen. A tét óriási. Hiszen sokan egészen másként zártak volna az olimpián, ha a kínaiakkal nem ennyire elnézőek az ellenőrző hatóságok...
A mieink közül például Telegdy-Kapás Boglárka sajnálhatja ezt, hiszen ő Tokióban a 200 méteres női pillangóúszásban a negyedik helyen végzett. Ha mégis a szankciók, büntetések mellett döntenének az ügyben, akkor (a számban győztes Csang Jü-fej kizárása után) bronzérmet vehetne át, és ezzel plusz 7 millió forintot kapna az ötkarikás dobogóért, és járna neki 35 esztendős korától a harmadik helyezettet megillető havi olimpiai életjáradék, 201 800 forint. De úgy tűnik, sajnos csak járna.
Véleményem szerint ez egy lezárt ügy. A Doppingellenes Világszervezet és a világ úszöszövetsége sem fordult jogorvoslatért a Nemzetközi Sportdöntő Bírósághoz (CAS), így nem látom reális esélyét, hogy az érintett versenyzőktől elvegyék az érmeiket. Nyilván az amerikaiaknak nem tetszik mindez, de a felfokozott hangulat ellenére jelen pillanatban minden eredmény marad ugyanaz, mint az olimpián
– mondta megkeresésünkre dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. Egyébként nem most találtak először trimetazidint kínai úszó mintájában... 2014-ben London és Rio aranyérmesét, Szun Jangot három hónapra eltiltották, mert a hangcsoui országos bajnokságon megbukott a szerrel. Az úszó jelenleg négy év három hónapos eltiltását tölti, amelyet doppingvétség miatt szabtak ki rá: még 2018 szeptemberében akarták ellenőrizni, de ő akkor utasította segítőit, hogy törjék össze a levett vérmintáit tartalmazó fiolákat, amit meg is tettek. Az eltiltása idén május 28-án jár le, és korábban az a hír járta, hogy visszatérésre készül Párizsban
A világon mindenki úgy gondolja, hogy vannak országok, amelyek szervezetten doppingolnak. Ezek közé tartozik Kína is, bár fenntartom, hogy ha ezzel a szerrel ilyen sokan megbuknak, akkor jogos lehet a kínai doppinghatóság érvelése. Ahhoz, hogy a WADA ismét foglalkozzon az üggyel, szükséges az amerikai úszószövetség erős nyomása, de ahhoz olyan bizonyítékokat kellene prezentálniuk, mint annak idején az anabolitikus szteroidoknál, mikor ampullákat fedeztek föl a sportolóknál. Ennek kevés az esélye, de a szándék jogos
– foglalt össze dr. Bakanek György sportorvos.
Az olimpiák történetében 159 olimpiai érmet vettek el – 1968, a doppingellenőrzések kezdete óta, a többségüket tiltott teljesítményfokozó használata vagy doppingvétség miatt. A legtöbbtől, 46-tól az oroszokat (szovjeteket) fosztották meg. Magyaroknak négy éremről kellett lemondaniuk: 1988-ban a második helyezett súlyemelő Szanyi Andor bukott meg sztanazolollal, a 2004-es athéni olimpián a kalapácsvető Annus Adriánt és a diszkoszvető Fazekas Róbertet az első, a súlyemelő Gyurkovics Ferencet pedig a második helyről zárták ki.
)
)
)
)
)
)
)
)
)