A kerti csaták emléke, az izgatott család és az utolsó perces szabálytalanság – exkluzív interjú Katona Mátyással és Bálinttal
)
)
Ki nyer ma?
Katona Mátyás: Ha abból indulok ki, hogy hazai pályán játszunk, adok magunknak esélyt a győzelemre, szóval, a Fehérvárt mondanám.
Katona Bálint: Fradi-játékosként mi mást mondhatnék? Mi nyerünk! Minden meccsbe úgy megyünk bele, hogy győzni kell, ezalól a mai sem kivétel.
A jelenből a múltba: a gyerekkori focikról, az egymás oldalán, vagy éppen egymás ellen lejátszott csatákról milyen emlékeket őriznek?
Mátyás: Csupa szépet! Egyesületi szinten nem futballoztunk együtt vagy egymás ellen gyerekkorunkban, de családi és baráti körben rengeteget fociztunk, a kertben is nagy meccseket vívtunk. Többnyire egymás ellen voltunk, ahogy az ilyenkor lenni szokott, vérre mentek a párharcok…
Bálint: Csak jó emlékem van. Inkább egymás ellen játszottunk, s mivel Matyi az idősebb, sokszor én jöttem ki idegesebben a csatából. Ettől függetlenül rengeteget tanultunk egymástól.
Úgy hírlik, a Katona családban szent a futball. Kinek, minek köszönhető ez?
Mátyás: Például az édesapánknak, aki ugyan nem volt igazolt labdarúgó, ám amatőr szinten játszott, nem is rosszul. Heten vagyunk testvérek, négyen vagyunk fiúk, aminek van egy nagy előnye: sokat tudtunk egymással focizni.
Bálint: Édesapánk is szerette a focit, ezért amióta járni tudunk, ott van a labda a lábunkon. Nem is lehetett kérdés, hogy futballisták szeretnénk lenni, szerencsére jó úton haladunk mindketten.
)
Bátyjuk, Zsolt és öccsük, Benedek is focizik. Ki bánik a legjobban a labdával a családban?
Mátyás: Ha egyvalakit kellene megneveznem, akkor Bálintot mondanám. Szerintem ő a legügyesebb közülünk, kiváló adottságai vannak. Benedek Újpesten játszik, az U16-os csapat tagja, ő is tehetséges. Amikor még én is Újpesten voltam, gyakran kimentem megnézni, mostanság kicsit nehezebben jutok el a meccseire, de amikor tehetem, ott vagyok. Bálint mérkőzéseire inkább akkor jártam, amikor még a Kecskeméttel harcoltak a feljutásért, de ha tudom, hogy pályára lép a Fradiban, és az ő meccsük nem ütközik a miénkkel, akkor igyekszem arra is kimenni.
Bálint: Szerintem mindenki saját magát mondaná, így én is…
Ha tíz éve valaki azzal áll önök elé, hogy NB I-es labdarúgók lesznek, sőt két patinás klub színeiben egymás ellen is játszanak majd, mit szóltak volna?
Mátyás: Aligha hittünk volna az illetőnek. Nagyon szerettünk és szeretünk focizni, de a szüleink nem úgy neveltek minket, hogy mindenáron futballisták legyünk. Persze nem bánjuk, hogy így alakult, örülünk, hogy idáig jutottunk, próbáljuk a maximumot kihozni a pályafutásunkból. Én még tanulok is az élsport mellett, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója vagyok. Nem könnyű összeegyeztetni a kettőt, jóllehet az online-oktatás segítségemre van. Erős gimnáziumba jártam, az osztályunkból mindenki folytatta a tanulmányait az érettségi után, én is így tettem, és ha már felvételt nyertem az egyetemre, jövőre szeretnék is diplomázni.
Bálint: Mindig is az élvonal volt az álmunk, én személy szerint sosem kételkedtem magamban, viszont most már újabb céljaink vannak, szeretnénk folyamatosan fejlődni, szintet lépni.
A héten annyit beszéltek egymással, mint máskor is szoktak, esetleg többet, netán kevesebbet? Szóba került a rangadó?
Mátyás: Ugyanannyit, mint szoktunk. Annyit elárulhatok, nem a vasárnapi találkozó volt a központi téma, a taktika sem került szóba…
Bálint: Ilyenkor nem nagyon beszélünk a meccsről, próbálunk másra koncentrálni. Kicsit még mindig furcsa a helyzet, van egy pici rivalizálás, de mivel ez már nem az első egymás elleni párharcunk, kezdünk hozzászokni.
)
Mit tart az ellenfél legnagyobb erősségének?
Mátyás: Az egyéni kvalitások terén extra a Ferencváros, ezt el kell ismerni. Olyan játékosokat tudhat a soraiban, akik egymaguk képesek meccseket eldönteni, ráadásul van egy Varga Barnabása is…
Bálint: Jól erősítettek a télen, összeállt a csapatuk, rendben van a középpályájuk és a támadósoruk is. Oda kell figyelnünk rájuk, de stabil védekezéssel és jó helyzetkihasználással meglehet a három pont.
Hol sebezhető leginkább a vetélytárs?
Mátyás: A részletekben nem merülnék el, de annyit talán megállapíthatok, hogy ebben az idényben több mérkőzésen is bebizonyosodott, a Fradit is meg lehet fogni. Nem annyira gördülékeny a futballja, mint az elmúlt években, vannak hibapontok a játékában, nem véletlen, hogy többször megszorongatják. Mi is azon leszünk, hogy megnehezítsük a dolgát, sőt…
Bálint: Minden csapatnak vannak gyengeségei, de a Fehérvár kapcsán most nem hívnám fel ezekre a figyelmet…
Mi a testvére legnagyobb erénye?
Mátyás: Nagyon képzett, nagyon technikás. Jól cselez, jól passzol, jól lő – igazi középpályás. És még csak huszonegy éves, úgyhogy bízhatunk abban, hogy lesz még jobb is.
Bálint: Nagyszerű a bal lába, erősek a lövései, nagyon jól bánik a labdával és megy neki a kis területen való játék.
Van, amiben még fejlődhetne a fivére?
Mátyás: Persze! Mindenben jó – de lehetne nyilván még jobb. Mint említettem, fiatal még, előtte a jövő. Szerintem egyébként sincs olyan futballista, aki ne lehetne még jobb valamiben. Bálint is tud még előrelépni, kell is neki.
Bálint: Mindenkinek van hova fejlődnie, de hirtelen nem tudok szembetűnő hibát említeni.
)
Gyerekként mindketten voltak a Vasas Kubala Akadémia növendékei, de egy csapatban még sosem játszottak. Szerepel a terveik, vagy inkább az álmaik között, hogy egy napon ugyanannak az együttesnek a szerelését viseljék?
Mátyás: Igen! Én mindenképpen vágyom erre, és szerintem az öcsém is. Lehet, hogy ennek még nem jött el az ideje, lehet, kicsit még mindkettőnknek érnie kell ahhoz, hogy egymás oldalán futballozzunk, de remélem, előbb-utóbb megadatik nekünk. Hogy hol, az majdhogynem mindegy, a lényeg az, hogy egy csapatban szerepelhessünk!
Bálint: Igen, fél éve szóba is került a lehetősége, de végül másképp hozta a sors. Nekem, és biztos vagyok benne, hogy neki is, jó érzés lenne, ha ott lehetnénk egymás mellett a pályán.
Milyen emlékeik vannak az eddigi egymás elleni meccsekről az élvonalban?
Mátyás: Nekem kevésbé szépek, mint Bálintnak. Ha mindketten pályán voltunk, még sosem voltam győztes csapatban – itt az ideje, hogy ez változzon! Nem titok, nem örülök annyira, ha a testvérem ellen kell játszanom, egyrészt azért, mert nem a legjobb érzés, másrészt éppen azért, mert eddig nem sok babér termett nekem az öcsém elleni NB I-es mérkőzéseken.
Bálint: Az első egymás elleni meccsünkön később álltam be, mint ő. Emlékszem, a kispadon ültem, és annyira szokatlan volt nézni, ahogy játszik. Szerintem egyikünknek sem rossz érzés, amikor egymással nézünk farkasszemet a pályán. Szerencsére nekem nincs annyi rossz emlékem ezekről az összecsapásokról, mint neki – reméljük, ez így is marad.
Egyikük 55-ös, másikuk 77-es mezben játszik. Van valami különös oka a számválasztásnak?
Mátyás: Ami engem illet, Újpesten a huszonhetesben játszottam, szerettem is, de amikor Fehérvárra igazoltam, foglalt volt, a hetvenhetesnek azonban nem volt gazdája. Csoboth Kevinnel remek viszonyba kerültem Újpesten, amikor még a Vidit erősítette, a hetvenhetest viselte, ő is biztatott arra, hogy válasszam azt. Megszoktam, megszerettem.
Bálint: Nincsen különösebb oka. Én régen mindig a kedvencemben, az ötösben játszottam, viszont manapság már a védők választják ezt a számot, így jött az ötvenötös.
Milyen színű éremmel lenne elégedett az idény végén?
Mátyás: Bármilyen színűvel! A gyenge rajt után remek őszt zártunk, megteremtettük magunknak az esélyt arra, hogy a dobogón végezzünk. Nyilván jobb lenne minél előrébb zárni, de reálisan nézve a harmadik hely megszerzése lehet a célunk.
Bálint: Természetesen szeretném megszerezni az első bajnoki címemet, így kizárólag az első hely jöhet szóba!
Hogyan várja a család többi tagja ezt a meccset?
Mátyás: Ha mindketten játszunk, akkor izgatottan! Én úgy vettem észre, eddig inkább annak a csapatnak szurkoltak, amelyikben én játszottam… Leginkább persze annak szorítanak, hogy mindketten jól futballozzunk és egyikünk se sérüljön meg. A családból és a baráti körből sokan kijönnek erre a mérkőzésre, kaptam jegyigénylést bőven, de aki kért, annak szerencsére jutott.
Bálint: Mindig nagyon izgatottak! Már a mérkőzést megelőző héten megbeszélik, ki jön, ki nem. Vannak a családon belül, akiknek inkább a Fradi felé húz a szívük, de összességében annak szurkolnak, hogy minél jobb teljesítményt nyújtsunk.
Tegyük fel, a mérkőzés döntetlenre áll, amikor az utolsó percben a testvére ziccerben meglódul a kapu felé – csak szabálytalanság árán van esélye arra, hogy megakadályozza a gólszerzésben. Mit tenne?
Mátyás: Megakadályoznám! Próbálnám azért óvatosabban, mégiscsak az öcsém…
Bálint: Faultolnék! Ha lenne rá lehetőség, akkor finomabban, de mindenképpen megakadályoznám, hogy gólt kapjunk!
EZT OLVASTA MÁR?
)
)
)
)
)
)
)
)
)