Lesújtó: az NB I összbevételének két százaléka (!) származik jegyeladásból

A tavalyi esztendő rekordbevételt hozott az európai labdarúgásban. Nem meglepő, hogy a 841 millió eurót összehozó Real Madrid vezeti a rangsort, őt követi a Bajnokok Ligája-győztes Manchester City és a Barcelona a képzeletbeli dobogón. 

A magyar szurkolókat azonban feltehetően mégis az érdekli leginkább, hogy a hazai élvonalbeli klubok hogyan teljesítettek az elmúlt évben, ezért összegeztük a legérdekesebb információkat.

A hivatalos pénzügyi adatok 158 millió eurós összbevételt mutatnak a 12 NB I-es csapatnál, ami nyolc százalékos csökkenést jelent a 2021-es jelentéshez képest, de a magyar első osztály így is a 18. helyen áll a vizsgált 55 európai szövetség élvonalának rangsorában. 

Az összbevételből 28 millió eurót (15 százalék) a TV-jogok, 43 millió eurót (27 százalék) a kereskedelmi bevételek, 14 millió eurót (9 százalék) az UEFA-tól érkező bevételek teszik ki. Ami aggasztó, hogy a 158 millió eurós összebevétel 47 százaléka, azaz 75 millió euró (!) egyéb, meg nem nevezett forrásokból ered, és csupán hárommillió euró (két százalék) származik jegybevételből.

A UEFA jelentésének függelékében szerepel egy sor kulcsfontosságú teljesítménymutató az 55 európai szövetség legfelsőbb osztályára vonatkozóan. Ezek nyolc pénzügyi teljesítménymutatót és négy másik mutatót – pénzügyi helyzet, a klubtulajdonlás és a klubbefektetések – tartalmaznak.

Magyarország leginkább azzal tűnik ki, hogy az elmúlt tíz évben 14 nagy stadionprojekt valósult meg az NB I-es csapatoknál, így az első Törökország (37), a második Anglia (23), a harmadik Németország (19) és a negyedik Oroszország (17) után – Lengyelországgal holtversenyben – az ötödik helyen áll a rangsorban. 

Az sem túl hízelgő, hogy az átigazolások tekintetében 6.2 millió eurós veszteséggel zártak az NB I-es csapatok, ennél csak hét ország első osztálya teljesít rosszabbul.

EZT OLVASTA MÁR?