Lukács Viktória: „Rettenetesen sajnálom, hogy így lett vége”
)
Bántja, hogy a járvány miatt nem tudott a pályán elbúcsúzni a Fradi-szurkolóktól?
– Rettenetesen sajnálom, hogy így lett vége. Szerettem volna elköszönni rendesen azoktól, akik tíz éven át szurkoltak nekem is, nagyon bánom, hogy erre nem volt lehetőségem. Elképzeltem, hogy milyen lesz a búcsú, a szezon közben volt is néhány komoly mélypontom emiatt. Például amikor felcsendült az utolsó BL-meccsünkön a himnusz, bevillant, hogy ezt most hallom utoljára Fradi-mezben. Vissza kellett tartanom a könnyeimet.
Melyek voltak a legkedvesebb emlékei?
– Tisztán itt van előttem, amikor megnyertük a Kupagyőztesek Európa-kupáját, azzal ugrattak a többiek, hogy hívjam fel a Guinness-rekordok könyvének szerkesztőit, mert tizenhat évesen még senki sem hódította el ezt a trófeát. De a bajnokság és a Magyar Kupa megnyerése is rendkívül különleges volt. Edzőmnek, Elek Gábornak nagyon sokat köszönhetek, a második számú apámként tekintettem rá az évek során.
Mi fog a legjobban hiányozni?
– A csapattársak, akik valószínűleg egyébként végigkísérik az életemet még úgy is, hogy eligazolok. Hiányozni fognak a közös edzések, a környezet, Budapest, hiszen fővárosi vagyok, és a Fradi-család is. A bántó szavak mellett rengeteg pozitív üzenetet kaptam, igyekszem ezekből táplálkozni.
)
)
)
)
)
)