Törökország megmutatta, hol sebezhető a magyar válogatott – ám Gulácsival és Szoboszlaival nem tudott mit kezdeni
)
)
Minden a szokásos mederben zajlott péntek este.
Az utóbbi évek bevett gyakorlatát követve a magyar szurkolók 2024 első válogatott mérkőzésére is megtöltötték a Puskás Arénát, igazi futballhangulatban feszült egymásnak Magyarország és Törökország, Marco Rossi ismét avatott egy újoncot – a második félidőben csereként pályára lépő Dárdai Márton személyében –, Szoboszlai Dominik gólt szerzett, a magyar válogatott pedig megnyerte a mérkőzést. Nincs itt semmi látnivaló.
Csakhogy a Törökország elleni barátságos mérkőzés arra mindenképpen jó volt, hogy rámutasson a magyar válogatott gyenge pontjaira, hogy ismét bebizonyosodjon, mennyire fontos láncszem Willi Orbán a hátsó alakzatból, illetve arról is megbizonyosodhattunk, hogy Gulácsi Péter visszatérése alapos fejtörést okoz majd Marco Rossinak az első Európa-bajnoki csoportmeccs előtt.
A magyar válogatott nem brillírozott Vincenzo Montella csapata ellen, ám akárcsak 13 meccs óta mindig, ezúttal is átvészelte a kritikus pillanatokat, és képes volt a maga javára eldönteni a kiegyenlített találkozót. Kell ennél több az esztendő első mérkőzésén?
Végy egy jó kapust – Marco Rossinak kettő is van
„A kapuban egyessel, Gulácsi Péter!”
2022 szeptembere után kezdte ismét így a Puskás Aréna hangosbemondója a magyar válogatott összeállítását. A pénteki mérkőzést megelőzően az RB Leipzig kapusa az Olaszország elleni, 2–0-ra elveszített Nemzetek Ligája-mérkőzésen állt legutóbb a gólvonal előtt a Puskás Arénában, nem sokkal később ugyanis a Celtic elleni BL-meccsen keresztszalag-szakadást szenvedett. Klubcsapatában Janis Blaswich, a magyar válogatottban Dibusz Dénes helyettesítette megbízhatóan, ám a 33 esztendős kapus nem adta fel. Előbb klubjában verekedte vissza magát a kezdőcsapatba, most pedig a nemzeti csapatban is visszatért a gólvonal elé (ezek után borítékolható, hogy Koszovó ellen a Fradi kapusa kap lehetőséget).
Hogy milyen volt a visszatérés? Már a 6. percben vetődnie kellett, igaz, Orkun Kökcü lövése elkerülte a jobb alsó sarkot. A 18. percben viszont már eltalálták a kaput, ám Kenan Yildiz éles szögből leadott löketénél a magyar kapus remekül helyezkedett, és védte az erős, feje fölé tartó labdát.
)
Passzai egytől egyik tökéletesek voltak, ami azért lényeges, mert vélhetően ez volt az egyik ok, amiért az olasz szövetségi kapitány ezen a mérkőzésen neki szavazott bizalmat. Willi Orbán távollétében égetően szükség volt olyan kapusra, aki nem jön zavarba, ha a hátvédek sorozatosan hátrapasszolják neki a labdát – a lipcsei kapus megoldotta a feladatot, az első félidő végén pedig két tökéletesen kivitelezett védéssel adott életjelet magáról, előbb Gökcu, majd Aktug lövését hárította vetődve.
A fordulás után Calhanoglu szitáló löketénél is résen volt, a 71. percben pedig a meccs védését mutatta be, amikor az Inter középpályásának passza ziccerben találta meg a Dárdai mellől kilépő Yildizt, ám Gulácsi lábbal védte a közeli lövést.
„Gulácsi Péter teljesítménye nem lepett meg, mert a Leipzig, és nem a Tiszakécske kapusa. Ezzel persze nem a tiszakécskei klubot akartam megbántani, csak érzékeltetni, milyen egyesületben véd a kapusunk" – mondta a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón Marco Rossi.
Üdv ismét a fedélzeten, Péter!
Mennyire hiányzott Willi Orbán?
Az várható volt, hogy az RB Leipzig középső védője pokolian hiányzik majd a hátsó alakzatból, és nem kizárólag védőmunkája miatt. A labdakihozatalnál ugyanis kulcsszerep hárul rá, a belső hármasból az elővigyázatosságból mellőzött hátvéd a leglabdabiztosabb láncszem, az a védő, akinél támadásépítésnél is jó helyen van a labda. Bátran lép fel a félpályáig, egyetlen passzal képes átjátszani az ellenfél védelmi vonalát, és az ívelései is rendre társat találnak.
Ezen a téren a Törökország ellen szerepet kapó Balogh Botond, Lang Ádám és Szalai Attila sem képes a nyomába érni, a törökok igyekeztek is letámadni a hátul passzolgató három belső védőt. Ilyenkor Schäfer András, Nagy Ádám, valamint Szoboszlai Dominik is hátralépett, hogy meglegyen a létszámfölény a magyar kapu előtt – aminek a támadásépítés látta kárát, főleg azért, mert a Liverpool középpályása távol került az ellenfél kapujától. A három védő a rábízott feladatot megoldotta, türelmesen passzolgattak hátul, de a labdák többnyire csak oldalra és hátra mentek – a törökök középmagas védekezése pedig többnyire eredményesen fojtotta meg a magyar támadásépítést.
Szoboszlai rúgótechnikája aranyat ér
A Liverpool középpályása nagy szabadságot kapott a pályán: ha kellett, kihúzódott a jobb szélre, máskor visszalépett a kapuja elé, hogy segítsen kihozni a labdát, olykor pedig a bal oldalon tűnt fel, hogy onnan forgassa át a játékot. Így viszont többször is messzire került Sallai Rolandtól, emiatt az összjátékuk ezúttal nem igazán tudott kibontakozni. A középpálya tengelyében Schäfer Andrásnak és Nagy Ádámnak kellett takarítania, valamint begyűjteni a második labdákat.
A felállás a 3-4-3 és 3-4-2-1 között ingázott, amelyben Loic Nego a jobb szélről gyakran húzódott befelé, míg Kerkez Milos többnyire maradt a vonal mellett a bal oldalon. Bár a játék döcögött, az első félidőben kevés hiányzott, hogy éppen egy Liverpool-Freiburg kombináció után szülessen meg a magyar vezető gól: Szoboszlai szabadrúgásból ívelt a kapu elé, a hosszú saroknál Sallai érkezett, ám közeli lövésénél Mert Günok bravúrral védett. Ami jó hír, hogy Szoboszlai szabadrágásai és szögletei után akkor is helyzetbe kerülhet a magyar válogatott, ha mezőnyben egyébként küszködik az ellenfél védelmének megbontásával. Márpedig az első játékrészben küszködött, nem véletlen, hogy a szünetet jelző sípszó után a Pool játékosa dühösen bikázta el a labdát.
Aztán a második félidő elején éppen a szabadrúgás hozta meg az áttörést: Szoboszlai beívelése után Lang Ádám fejelt kapura, a labda pedig Enes Ünal kezéről pattant le – a jogosan megítélt büntető után pedig a Liverpool középpályása megszerezte a győztes gólt.
)
Sikerült semlegesíteni Varga Barnabást?
Az első félidben igen. Szoboszlai kénytelen volt többször is mélyen visszalépni a labdáért, Sallainak ezúttal csendesebb napja volt, így aztán Varga Barnabás is eredménytelenül küzdött a török túlerővel. Az is igaz, hogy a jelek szerint a válogatott szorongatott helyzetben sem kezd el ívelgetni az egy szem középcsatár felé. Szalai Ádámnál ez bevett szokás volt, a magyar válogatott korábbi csapatkapitánya olykor lekészítette a labdát, máskor szabadrúgást harcolt ki, vagy éppen elkeseredett harcot vívott a túlerővel.
Varga Barnabás felé viszont nem szálltak a labdák, ha a hátvédeket letámadták, inkább valamelyik középpályás lépett hátra, ha Lang Ádám meg is próbálkozott az íveléssel, inkább a meginduló Kerkezt kereste, mintsem az elöl küzdő Fradi-támadót.
Az mindenesetre nem hátrány, ha a csatár a semmiből is képes helyzetbe kerülni, márpedig ez Varga Barnabásnak kétszer is sikerült. A 66. percben nagyon közel volt a gólhoz, egy remek akció végén még a higgadt cselre is maradt ideje, ám középre tartó lövését Günok lábbal hárította.
Sebaj, majd az Eb-n.
Magyarország | Törökország | |
1 | Gólok | 0 |
8 | Kapura lövések | 16 |
5 | Kaput eltaláló lövések | 6 |
49% | Labdabirtoklás | 51% |
445 | Összes átadás | 516 |
83% | Passzpontosság | 88 % |
EZT OLVASTA MÁR?
)
)
)
)
)
)
)
)
)