Magyar öröm a szlovén éjszakában: továbbjutott a Paks!

Ami Böde Dániel Pakson, az Marcos Tavares Mariborban.

Klubikon.

Az 1984. március 30-án Brazíliában született támadó sokáig aligha gondolta volna, hogy egyszer Szlovénia második legnagyobb városában válik azzá, de nem véletlenül tartják úgy, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek…

A pályafutását szülőhazájában kezdő Tavares a Grémióban vált profi futballistává, hogy aztán egy malajziai és ciprusi „kitérő” után 2008 januárjában egy ismerőse összehozza a szlovén labdarúgás legendájával, Zlatko Zlahoviccsal, aki az idő tájt éppen a Maribor sportigazgatójaként ténykedett. A csatár a téli edzőtáborban meggyőzte Zlahovicot arról, hogy érdemes a szerződésre: 2008. január 29-én el is kötelezte magát a kluboz.

Tulajdonképpen egy életre.

Mesébe illő történet kerekedett ki a megállapodás aláírásából: a mélyszegénységben felnőtt, korábban alkoholproblémákkal is küzdő Tavares végképp jó útra tért, tizennégy és fél éven át erősítette a lilákat, nyert kilenc bajnoki címet, négy Szlovén Kupát, miközben a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörébe is „belőtte” csapatát: a BL-selejtezőkön 16, az El-selejtezőkön 10 gólt könyvelhetett el. No meg számtalan rekordot, hogy mást ne mondjunk, nemhogy a Mariborban, a szlovén futballban senki nem volt eredményes nála többször. Nála gyorsabban sem rúgott gólt senki: 2017. április 22-én a Domzale elleni összecsapás nyolcadik másodpercében már megzörgette a hálót...

A sokaknak fájó búcsú pillanata 2022. május 14-én, az Aluminij elleni találkozón jött el: Marcos Tavares aznap viselte utoljára a Maribor kilences mezét – amit azzal a lendülettel vissza is vonultattak. Amiről régóta álmodott, aznap megvalósult: fiával léphetett együtt pályára. Amíg neki az volt az utolsó meccse, Marcos Tavares Jr. akkor debütált a felnőtt csapatban…

Az 1960-ban alapított egylet színeiben összesen 585 tétmérkőzésen szereplő, 210 gólt jegyző, manapság akadémiát működtető ikonról azóta is könnyes szemmel beszélnek a drukkerek, de nem feledkeztek meg róla a klub vezetői sem: a Stadion Ljudski vrt nyugati lelátója az ő nevét viseli.

Egyszer talán majd a paksi arénát is elnevezik Böde Dánielről, aki – hogy, hogy nem – 585 tétmeccsel a háta mögött érkezett Szlovéniába. Igaz, ő nem egy csapat szurkolóit boldogította ennyiszer, hanem kettőét, a Paksét és a Ferencvárosét, ugyebár. Szűk másfél órával a kezdés előtt kiderült, hogy az 586. mérkőzésén nem kezdőként jut szóhoz, jóllehet különösebb meglepetést nem jelentett, hogy Bognár György a cserék között számolt vele a Konferencialiga-selejtező visszavágóján.

Azok után, hogy egy nappal a találkozó előtt a zöld-fehérek vezetőedzője elárulta, sérülések miatt mindössze négyen maradt a belső védők számára fenntartott három helyre, azon sem csodálkoztunk, hogy a rutinosnak mondható Kinyik Ákos, Szabó János, Vécsei Bálint triónak szavazott bizalmat – Szekszárdi Milánnak a kispadon jutott hely. Ahogyan a térdsérüléséből felépülő Martinnak is: a vele kapcsolatos terv úgy szólt, hogy akkor száll be a hajrában, ha feltétlenül szükség lesz rá…

Ami a házigazdákat illeti, Tugberk Tanrivermis megduplázta a kezdőként bevetett szlovén labdarúgók számát: amíg Pakson egyet, ezúttal kettőt küldött harcba, a csapatkapitányi karszalagot viselő kapus, Azbe Jug mellett a középpályás Nejc Vihert. Hogy utóbbiba szorult „némi” tehetség, abból gondoltuk, hogy 2008-as születésűként, 17 évesen érdemelte ki a lehetőséget arra, hogy nemzetközi kupameccsen megmutassa magát. Ellenben a Maribor magyar légiósát, Komáromi Györgyöt – aki múlt héten előbb Pakson, majd a Domzale elleni vasárnapi bajnokin is kezdett – ezen az estén a cserék közé jelölte a török tréner, meglehet, ebben az is szerepet játszott, hogy a hírek szerint Lengyelországból van érdeklődés iránta.

A 23 éves szélső így is hallhatott magyar szót: mintegy kétszáz szurkoló vásárolt jegyet a vendégszektorba. A kezdés előtti percekben inkább a paksi tábortól volt hangos a 11 709 fő befogadására alkalmas aréna, de aztán rázendített a lila-fehér transzparensek mögött felsorakozó hazai B-közép is – jó hangulatban, hozzávetőleg hétezer néző előtt indult útjára a labda.

Attól lehetett tartani, hogy a Maribor nekiront a visszavágót egygólos előnyből váró Paksnak, de az első negyedórában nem ez történt, jóllehet így is Kovácsik Ádám kellett először védenie: a 12. percben Hilal Szudani lövését követően ölelte magához a labdát. A 15. percben Vécsei Bálint adott be a bal oldalról, Tóth Barna hét méterről fejelt, sajnos fölé. Két perccel később Balogh Balázs lövése már jó irányba ment, de nem eléggé: a középre tartó labdát Jug könnyedén fogta.

Eggyel feljebb kapcsolt a szlovén gárda, de a magyar csapat bírta a tempót, a 21. percben egy tetszetős labdajáratás után nagy kevésen múlt, hogy Tóth Barna ne tudjon lefordulni a védőjéről és kerüljön ziccerbe, majd Hinora Kristóf kísérleténél volt résen Jug. Haraszti Zsolt próbálkozását nem kellett fognia, mert az elakadt a blokkban, holott előtte megint csak szépen kipasszolta a védelmet a Paks. Azért az sem volt csúnya, ahogy a 37 esztendős Szudani ollózó mozdulattal kapura tette a labdát – egy-két méterrel célt tévesztett.

Az első félidő utolsó negyedórájának elején egy maribori beadás és fejes okozott riadalmat, azt még megúszta a Paks, de a 34. percben már nem volt „menekvés”: Eric Taylor átadása után a balösszekötő helyén nagy helyzetbe kerülő Isaac Tshipamba 10 méterről tekerte a labdát a bal felső sarokba (1–0).

Nem kesergett, hanem rögvest egyenlíteni akart a Magyar Kupa-győztes, és erre nyílt is lehetősége, azonban Tóth Barna nem találta el jól fejjel a labdát, Balogh lövése alig ment mellé, Szabó János fejese pedig az oldalhálóban kötött ki – a szünetben 1–0, összesítésben 1–1 volt az állás.

A második játékrész ott folytatódott, ahol az első abbamaradt: Papp Kristóf beadását követően Tóth fejelhetett 10 méterről, de Jugnak nem kellett bravúrral előrukkolnia ahhoz, hogy megóvja kapuját a góltól. Az 56. percben már egyenlített a Paks! Papp tette fel a labdát Tóthnak, aki szépen megtartotta, mígnem Bradley M’Bondo elpöckölte előle – éppen Papp elé, aki 14 méterről jobbal a kapu bal oldalába lőtt (1–1)!

A 64. percben egy jobb oldali beadás után a nem sokkal korábban beállt Orphe Mbina válhatott volna hőssé, ha hét méterről, sarokkal a kapuba továbbít – ha nem is sokkal, de mellé ment a labda. A 72. percben Balogh lövését védte Jug, egy percre rá Szudani előtt adódott hatalmas lehetőség, de Kovácsik remekül zárta a szöget.

A 75. percben cserélt először Bognár György, Haraszti helyére Gyurkits Gergő állt be. Ugyanekkor beszállt még egy magyar játékos is: Cedomir Bumbic helyét foglalta el Komáromi. A 83. minutumban jött Böde az óriásit harcoló Tóth helyére, a 88. percben Kovácsik mutatott be bravúrt Mbina 12 méteres lövésénél. Már az ötperces hosszabbításban jártunk, amikor a meccs legnagyobb védésével rukkolt elő: Mark Spanrig szabadrúgását gyönyörű mozdulattal tolta a lécre, ahonnan a labda kifelé pattant…

S ezzel nemcsak az dőlt el, hogy nem szerez újabb gólt a Maribor, hanem az is, hogy a szívvel-lélekkel küzdő, nem mellesleg jól futballozó Paks 2–1-es összesítéssel továbbjutott a Konferencialiga 3. selejtezőkörébe, ahol az ukrán Zsitomir lesz az ellenfele.

A jókora ünneplést csapó paksi B-középhez csak csatlakozni tudunk: „Szép volt, fiúk!”

EZT OLVASTA MÁR?