Megdönthetetlenek? Atlétikai világcsúcsok, amelyek a nyolcvanas évek óta élnek – videókkal

Jarmila Kratochvílová nagy éve volt az 1983-as: a cseh(szlovák) futónő 1983-ban a világbajnokságon 400-on, majd később 800-on futott világcsúcsot, utóbbin elért 1:53.28-as ideje jelenleg is érvényben van. Az olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok futónő eredményéhez Pamela Jelimo került a legközelebb, aki 2008-ban egy másodperccel ért el rosszabb eredményt.

1985 óta él Marita Koch csúcsa: a pályafutása során fedett- és szabadpályán 30 világrekordot felállító NDK-s futónő október 6-án érte el azt a 47.60-as időt Canberrában, amit mindmáig képtelen bárki is megjavítani 400 méteres síkfutásban.

A férfiak mezőnyében a 2021-ben elhunyt Jurij Szedih világcsúcsa a „legszakállasabb”: az akkor még szovjet színekben versenyző atléta az 1986-as stuttgarti Európa-bajnokságon 86.74 méterre dobta a kalapácsot, sorozatban harmadik világbajnoki címét megnyerve. Rajta kívül csak Szergej Litvinyov dobott 86 méter felett, ha Ivan Cihan később elvett kísérletét nem számítjuk.

A női 400 méteres síkfutás mellett a férfi diszkoszvetésben, is még keletnémet a világcsúcstartó: Jürgen Schult 1986-ban Neubrandenburgban jutott el 74.08 méterig, Jurij Dumcsev 71.86-os rekordját adva át a múltnak. Az NDK-s dobóatléta két évvel később olimpiai arannyal tette fel pályafutására a koronát. Schult egyébként még az egyesített német csapatnak is hosszú ideig tagja volt, még 1999-ben is világbajnoki ezüstérmet szerzett. 

1987 óta nem változott a női magasugrás világcsúcsa: a Bolgár Olimpiai Bizottság elnöke, Sztefka Kosztadinova a római világbajnokságon 209 centimétert ugrott, amit mindmáig senki nem tudott felülmúlni. A bolgár magasugró egy évvel később a szöuli olimpián 201 centiméterig jutott, ami csak ezüstéremre volt elég Louise Ritter mögött. 1992-es negyedik helye után végül Atlantában jött össze az áhított olimpiai arany, a bolgár kiválóság 205 centit ugrott.  

1987-es a női súlylökés rekordja is: a szovjet Natalija Liszovszkaja a Znamenszkij Emlékversenyen 22.63 méterrel nyert. A 60 éves súlylökőé egyébként sportágában a három legtávolabbi próbálkozás, világrekordja után Szöulban feltette a koronát a pályafutására az olimpiai arannyal. Liszovszkaja később felvette a francia állampolgárságot, és elindult néhány kisebb versenyen.

Szörnyű kimondani, de a női 100 és 200 méter világcsúcstartója, Florence Griffith-Joyner már 1998 óta nincs közöttünk. A látványos körmeiről is ismert sprinter mindkét sprinttávon 1988-ban futott rekordot, a rövidebb távon az olimpiai válogatón (10.49), míg a hosszabbon már kint Szöulban (21.34). „Flo-Jo” egyébként Szöulban három aranyérmet nyert, a két sprinttáv mellett a váltóban is a dobogó legfelső fokára állhatott, és 4x400-on is ezüstérmes lett. Meglepetésre az olimpia után nem sokkal bejelentette a visszavonulását.

Szintén a nyolcvanas évek vége óta él a női távolugrás rekordja, amit Galina Csisztjakova tart. 1988-ban a budapesti Eb-n elért második helyezése után Leningrádban ugrott 7.52-t, így természetesen a szöuli olimpiát is abszolút esélyesként várta. Ott viszont ettől jócskán elmaradt, 7.11-es eredménye csak a harmadik helyre volt Jackie Joyner-Kersee és Heike Drechsler mögött. Csisztjakova egy évvel később fedett pályás világbajnok lett Budapesten, majd pályafutása vége felé Szlovákia színeiben is versenyzett. 

Az utolsó még élő keletnémet világrekord a diszkoszvető Gabriele Reinsché, aki 1988. július 9-én Neubrandenburgban 76.80 méteres dobással nyert, 2.24 méterrel túldobva az addigi csúcstartó csehszlovák Zdenka Silhavát. Bár később Martina Hellmann kétszer is túldobta a 76.80-at, azt nem számítják világrekordnak, tekintve, hogy nem hivatalos versenyen érte el. Reinsch egyébként Szöulban nem tudott nagyot alkotni, csak a hetedik helyen zárt 67.26-tal.

A szöuli olimpia „Flo-Jo” csúcsa mellett a hétpróbáról is emlékezetes: Jackie Joyner-Kersee 7291 pontja máig megdöntetlen rekord. De nem csak ebben a versenyszámban, hanem távolugrásban és a sprintszámokban is nagyot alkotott, előbbiben övé minden idők második legjobb ugrása. A Sports Illustrated a XX. század legjobb női atlétájának választotta a háromszoros olimpiai bajnokot.

Természetesen nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy a nyolcvanas években a doppingellenőrzések még gyerekcipőben jártak, és nem egy (elsősorban az akkori keleti blokkból érkező) győztest vádolnak a mai napig azzal, hogy tiltott teljesítményfokozók használatával érték el a kiugró eredményt.