Meglepő titok: Almássyt doppingolta Vitray Tamás fenyegetése
)
Három olimpián részt venni több, mint életre szóló élmény. Almássy Zsuzsának, a legendás műkorcsolyázónőnek mindez megadatott. S most szurkol az utódoknak a pekingi játékokon.
Ötven évvel ezelőtt egy csinos, határozott lány vitte a magyar zászlót a szapporói játékok megnyitóján. Élete álma vált valóra. Igaz, nem volt konkurencia, hiszen egyedül képviselte hazánkat Japánban...
)
– Rakétasebeséggel száguldott el az az ötven esztendő. Ám úgy emlékszem arra az olimpiára, mintha tegnap történt volna
– mondta a 71 esztendős Almássy Zsuzsa, aki évtizedek óta Svájcban él, olimpián volt ötödik és hatodik, világbajnokságon bronz-, Európa-bajnokságon ezüst- és bronzérmet szerzett.
Itt van előttem a felkészülésem megannyi pillanata. Jég akkoriban alig volt, leginkább tornateremben készültünk, és nekem megadatott, hogy külföldön is gyakorolhattam.
A szüleim rengeteget segítettek, és akárhogy is számolom, egy szép nagy ház árát elkorcsolyáztam. De megérte. Három olimpián vehettem részt, Szapporóban én vihettem a magyar zászlót. Ötödik lettem, s erre nagyon büszke vagyok. Lehettem volna bronzérmes is, de a szerencsén, no meg a zsűrin sok múlik ebben a sportágban. Kemény menet volt, szinte látom magam most is, ahogy a kötelező gyakorlatok előtt az öltözőben alszom, fejem alatt a korcsolyámmal. Ma is hallom, ahogy Vitray Tamás a nagy verseny előtt viccelődve azt mondta nekem: ha nem ugrod meg rendesen a dupla Axelt, bemondom a televízióban, hogy cigarettázol...
Vitray Tamás számára is felejthetetlen emlék az 50 évvel ezelőtti téli játékok.
)
– Kevesen emlékeznek rá, de Szapporó volt az első olimpiai helyszín a magyar televíziózás történetében, amikor lehetőségünk volt ottani stúdióból is közvetíteni. Így történt, hogy én 1972-ben maszkban jelentkeztem be az akkor tomboló influenzajárvány miatt – nyilatkozta a legendás sportriporter. – Ami Almássy Zsuzsi visszaemlékezését illeti, alighanem igaza van, mondhattam neki ilyesmit, mert valóban sokat cigarettázott. Egyébként különleges kapcsolat volt a miénk, amolyan pótpapájaként tekintett rám.
Nemcsak tehetséges, hanem szorgalmas is volt, szinte a jégen élt.
(Ez is érdekelheti: Nem adja fel Liu Shaolin Sándor: ezt üzente a gyorskorcsolyázó az elvett aranyérem után)
Bízik benne, hogy lesz arany
Almássy nagyon szurkol a magyaroknak Pekingben.
– Nekem annak idején egy meleg kézfogás volt a jutalmam itthon, amikor hazajöttem az olimpiáról – mosolyodott el. – Nem a pénzért, sokkal inkább a dicsőségért versenyeztünk annak idején. Ma mások a körülmények és a feltételek. Tiszta szívből szurkolok a magyar versenyzőknek, s bevallom, becsukott szemmel már azt látom, ahogy szól a Himnuszunk, és a dobogó legfelső fokán ott áll valamelyik rövid pályás gyorskorcsolyázónk. Egy rossz mozdulat, egy szerencsétlen pillanat is dönthet, egy a fontos, bírni kell a nyomást.