)
)
A 24. születésnapját nemrég ünneplő Hamza 2020-ban érkezett Magyarországra, gazdálkodás és menedzsment szakon tanul, s másfél éve a javarészt hazai és külföldi egyetemisták alkotta DASE-ban játszik. Mondhatni, szenzációt jelent, hogy a megyei ligákból valaki válogatottmeghívót kapjon, de a fiatal hátvéd reménykedett benne, hogy egy nap felöltheti magára a címeres mezt. Igaz, csak edzésen húzott nemzeti szerelést, a 23-as meccskeretbe végül nem került be, de így is felejthetetlen élményekkel gazdagodott, s reméli, a jövőben újabb esélyt kap.
)
„Nagyon boldog voltam, hogy ekkora lehetőséget kapok, és persze az Üzbegisztánban élő szüleim is büszkék voltak. Próbáltam nyugodt maradni, de nehéz volt leplezni az izgatottságomat. Régi álmom volt a válogatottság, így amikor a szezon elején az edzőnk, Kovács Miki mindenkit megkért, hogy vesse papírra a céljait, én ezt írtam föl. A meghívó után ezt felolvashattam a csapattársak előtt is, ami szintén szép emlék” – mesélte lapunknak Hamza.
)
S hogy miként figyeltek fel Pakisztánban a Debrecenben focizó srácra? Régebben a pakisztáni élvonalban is szerepelt, egy helyi edző ajánlásának köszönhetően pedig a világranglistán a 195. helyen álló válogatottnál is képbe került. A szövetség felvette a kapcsolatot a DASE-val, s miután videók révén meggyőződtek a játékos képességeiről, postázták a meghívót az egyetemista hátvédnek.
„Odahaza a válogatottnál nagyon profi körülmények fogadtak, legyen szó az edzésekről, a napi rutinról, az étkezésről, a szállásról. Nagyon sokat tanultam, óriási élmény volt ilyen környezetben tréningezni. Sajnos miután 26-ról 23 fősre szűkítették a keretet a Maldív-szigetek elleni barátságos mérkőzés előtt, nem mentem át a rostán, de az edzőnk elmondta, hogy a nyári edzőmeccsek, a júliusi dél-ázsiai bajnokság előtt is elgondolkodik a meghívásomon” – árulta el a focista.
)
Hamza nagy álma tehát, hogy debütálhasson címeres mezben, egyelőre várat magára. Bár remekül érzi magát a DASE-nál, bízik benne, hogy hamarosan szintet lép és bemutatkozhat a DEAC NB III-as együttesében is. És persze tanulmányait sem hanyagolja el.
„Mindig próbáltam megtalálni az egyensúlyt a foci és a tanulás között, hiszen utóbbi a mi kultúránkban különösen fontos. Úgyhogy mindenképpen szeretném befejezni a tanulmányaimat, és emellett keményen fogok dolgozni azért is, hogy profi szinten játszhassak” – árulta el Hamza.
Üzbegisztántól Debrecenig
Üzbegisztánban kezdtem el focizni hatévesen, aztán egy pakisztáni klubhoz kerültem. 2016-ban elmentem Angliába, majdnem egy évet töltöttem egy akadémián, majd hazatértem befejezni a középiskolai tanulmányaimat, és tovább fociztam a helyi csapatban, később a pakisztáni élvonalban is. Odahaza sajnos a futballban nincs komoly jövőkép a játékosok számára, a tehetségek megvannak, de az infrastruktúra sok helyen nem alkalmas arra, hogy azok ki is bontakozhassanak” – mesélte a focista.
)
)
)
)
)
)
)