Menekültek a játékosok a Bayern bajnoki ünnepléséről – videóval

A Bayern München vasárnapi ünneplését mindennek lehet nevezni, csak nem túláradóan boldognak. Illetve lehet, hogy a szurkolók azok voltak, hiszen a sírból hozta vissza a csapat a sorrendben tizenegyedik bajnoki címet, de a klubon belül forrtak, forrnak az indulatok.

Ugye köztudott, az utolsó bajnoki mérkőzésen, Kölnben a vezérigazgató Oliver Kahn már ott sem volt, mi több, eltiltották a közös ünnepléstől is. Ráadásul őt és a sportigazgatót, Hasan Salihamidzicot a meccs után azon nyomban kirúgták, amiért a klubvezetés sok kritikát kapott: korábbi aranylabdásuk, Lothar Matthäus és egyik jelenlegi sztárjuk, Joshua Kimmich szerint méltatlanul bántak a párossal. („Pár napot várhattak volna még ezzel...”)

Mondjuk az kétségtelen, hogy az idei év, különös tekintettel a balul sikerült Nagelsmann–Tuchel cserére, jó esetben is felemásra sikerült, viszont az alighanem világcsúcs, hogy egy sportigazgatót zsinórban négy bajnoki cím és egy Bajnokok Ligája-győzelem után és ellenére menesztenek.

De nem csak emiatt sikeredett keserédesre a közös ünneplés a müncheni Marienplatzon a csapat drukkereivel. Nem volt ott például a klub egykori ikonikus játékosa és vezetője, Uli Hoeness, ahogy a jelenlegi elnök, Herbert Hainer sem, akinek alighanem sürgős dolga volt még a Kahn menesztéséből kialakult helyzet kezelésében (ellentétben Salihamidziccsel, a korábbi kapus ugyanis nem törődik bele szó nélkül a kirúgásába).

Aztán az is furcsa volt, hogy még mielőtt a csapat nevében Thomas Müller köszönetet mondott volna a drukkereknek, a Bayern francia triója, Benjamin Pavard, Lucas Hernandez és Kingsley Koman már kámforrá is vált.

Egyébként a szurkolók is tudják, hogy ez a siker nem az a siker, amire nagyon büszkének kell lenni. Míg Dortmundban a bajnoki ünneplésre – előre ittak a medve bőrére… – legkevesebb 200 ezer embert vártak, addig Münchenben nagyjából csak 15 ezren verődtek össze.

Egy igazán pocsék parti
A német futball egyik legnagyobb sikere az 1974-es világbajnoki győzelem. Ki tudja, miért, a Német Labdarúgó Szövetség akkori illetékesei úgy döntöttek, a győzelmi bankettre a játékosok feleségeit nem engedik be. Ennek megfelelően pocsék volt a hangulat, s a futballisták a lehető leghamarabb megpattantak: diszkókban és bárokban folytatták az immár maszek ünneplést.

Az út idáig...