)
)
Ha édesapja, a legenda Mészöly Kálmán élne, alighanem dörgedelmes, szenvedélyes szavakkal ostorozná a labdarúgókat. A Szőke Szikla ugyanazt hiányolná, amit fia, Géza: a szenvedélyt, az elhivatottságot, az alázatot, a lelkesedést, s a mindenáron való győzni akarást.
„Megyek majd megint apu sírjához, s talán dühösen, elkeseredve elmondom neki a véleményemet a kiesésről – mondta Mészöly Géza. – Tudom, mit válaszolna. Nagyjából azt mondaná, hogy elmehetnek ezek a... S persze hozzátenné: fogalmuk sincs, kiknek az örökébe léptek, milyen klub mezét viselik! És hogy mivel tartoznak a szurkolóknak. Apu leüvöltené a fejét néhány futballistának, elkényelmesedett fiatalembernek, aki most a Vasas-mezt viselte. Érzelmek nélkül nem lehet futballozni. Ezt gyerekkoromban megtanították, aztán amikor Franciaországban légióskodtam, és nem adtam bele apait-anyait a Le Havre csapatában, odajött az edzőm és azt mondta: Pöti Mézöli, vagyis Kis Mészöly, szedd össze magad, tiszteld a klubot! Hát én ezt is hiányoltam most.”
Angyalföldön nem csak a kiesés miatt aggódhatnak a drukkerek. Csökkenteni akarják a játékosok fizetését, takarékos üzemmódba váltanak, s ha nem lesznek partnerek a kudarc főszereplői, a labdarúgók, az is előfordulhat, hogy a korábbi hatszoros bajnok el sem indul a másodosztályban.
)
„A kiesés aligha lehet következmények nélküli – folytatta Mészöly. – A játékosok anyagi felelősséggel tartoznak ezért a kudarcért, helyeslem és támogatom, hogy csökkentsék a fizetésüket. Elrontották – fizessék meg az árát. Ez a minimum. Jóval racionálisabb gazdálkodás kell. Nagy Miklós számára ez jó tanulóév volt. Többszörösen megfizette az árát annak, hogy bízott az általa idehozott játékosokban, akik cserben hagyták őt és a szurkolókat is. Megújulás, megtisztulás, új szemlélet kell. Az a kulcsszó: legyen újra csapat a Vasas, ne pedig munkájukat végző, tejben-vajban fürösztött játékosok közege. Bárcsak apu bemehetne hozzájuk az öltözőbe, és helyretehetné őket…!”
)
)
)
)
)
)
)
)