Mucha József szerint 28 év után újra összejöhet a Fradi-csoda

Zaklatott időszakban, forrongó indulatok közepette aratott bravúros, felejthetetlen győzelmet a Ferencváros a görög Olympiakosz felett. A két klub csütörtök este is összecsap a továbbjutás reményében, ám egészen más körülmények között. S nemcsak azért, mert az FTC immár csillogó-villogó stadionban fogadhatja a görögöket. Akkor, 1996. szeptember 10-én kevesen fogadtak volna, Novák Dezső lemondása után az indulatoktól sem mentes Fradi sikerére…

„Itt a Mucha, lesz nagy ruha…!”

Kalap, a népszerű fruttiárus kiabálta ezt jókedvűen, miközben a portékáját árulta a Népstadion lelátóin. S a fradisták vele üvöltötték a lelkesítő rigmust, tisztelegve egyik nagy kedvencük előtt. Az immár 72 esztendős Mucha József élete a Ferencvárosról szólt. Játékosként bajnoki címeket, kupagyőzelmeket ünnepelhetett, hogy aztán edzőként is szolgálja szeretett klubját. A 6-szoros válogatott labdarúgó pályafutásának az egyik legfontosabb pillanata az volt, amikor az ő irányításával 3–1-re nyert az FTC az Üllői úton az Olympiakosz ellen.

Ami akkoriban történt a klubnál, még ma is megérint – mondta Mucha. – Túl voltunk a felejthetetlen Bajnokok Ligája-szereplésen, a Real Madrid és az Ajax elleni meccseken, s úgy vártuk a következő szezont, hogy megint történelmet írunk. A BL-selejtezőben kisorsolt svéd bajnok, a Göteborg nem tűnt legyőzhetetlennek, aztán Svédországban kikaptunk 4–1-re, jókora egyéni hibák után. A háttérben megkezdődtek a fúrások-faragások, és a magyar futballban szinte egyedülálló dolog történt: itthon fogadtuk a Vácot, vezettünk 3–0-ra, és a közönség egy része a kispadon ülő Novákot szidta. Akkor jelent meg a „Novák takarodj!” transzparens. Megdöbbentő volt. Dezső lemondott, szinte belebetegedett abba, amit átélt. Meggyőződésem, hogy később ebbe halt bele.

A Fradi-közönség ereje áldás és átok egyszerre. Ideiglenesen Mucha kezébe került az irányítás. Közeledett az Olympiakosz elleni UEFA-kupa-találkozó – a zöld-fehérek a BL-kiesés után kerültek át ebbe a sorozatba.

Furulyás János elnök felhívott, s azt mondta: Józsikám, tiéd a csapat, oldd meg! – folytatta Mucha. – Életem lehetőségeként éltem meg ezt, és úgy is készültem rá. Hamar megtaláltam a hangot a csapattal, és úgy vártam az Olympiakosz elleni találkozót, hogy rengeteg információm volt róla. A sorsolást követően ugyanis Havasi Mihállyal Nápolyba utaztunk, hogy feltérképezzük az ott pályára lépő görögöket. Azokban az években jóval gazdagabb klub volt az övéké, minőségi légiósokkal. De a pályán már nem volt különbség. A csapat megtáltosodott, 3–1-re győztünk, a közönség felállva ünnepelt. Azt gondoltam, maradhatok a csapat élén, a folytatásban is rám bízzák az irányítást. Ha így történt volna, állítom: bajnoki címet nyerünk megint. De jött Varga Zoltán, és minden megváltozott

.A visszavágón aztán Vargával 22-t ért el az FTC, és kiverte az esélyesebb görög riválist.

Bizonyára megérintenek majd az emlékek csütörtök este. Életem lehetősége és győzelme után a frissen kinevezett Varga elküldött, nem kívánt velem dolgozni. De ez már történelem. A jelen arról szól, hogy a Ferencváros reális továbbjutási esélyekkel várhatja a visszavágót. Athénban hatvan percig az történt a pályán, amit mi akartunk. A görögök nem jobbak nálunk. Én úgy érzem, egy góllal nyerünk a rendes játékidőben, majd hosszabbításban vívjuk ki a továbbjutást. De ha megint 3–1 lesz, ahogy annak idején az én vezetésemmel, annak még jobban fogok örülni – tette hozzá Mucha.