Mendemonda kontra becsület: meghökkentő (összeesküvés-)elméletek az utolsó forduló előtt

A pletykák már hetekkel ezelőtt beindultak.

Egyik elméletről lehetett hallani a másik után, bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy egyik összeesküvés-elméletről lehetett hallani a másik után.

Afelől senkinek nem volt kétsége, hogy az NB I-nek tavaly búcsút intő Kisvárda „postafordultával” visszajut, arról viszont különböző hipotézisek láttak napvilágot, hogy a szabolcsiak miért a Kazincbarcikát „viszik” magukkal.

Vagy miért a Vasast.

Kiváltképp a véghajrára pörgött fel a történet, igaz, „csak” a tabella elején, mert hátul szép lassan kisimult minden. Miután a Tatabánya menthetetlenné vált, egy kérdés maradt: melyik csapat lesz a másik kieső. A korábban meglehetősen tág kör – a Soroksár és a Békéscsaba múlt heti győzelmével – mostanra alaposan leszűkült: a 14. helyen álló Ajka, vagy a mögötte szerénykedő Gyirmót esik ki.

Ennek kapcsán semmilyen elméletnek nincs helye, a helyzet nem is lehetne tisztább: a két csapat ezt egymás ellen „bokszolhatja le” az utolsó körben. Ha a hazai pályán játszó Gyirmót nyer, a következő idénynek is a második vonalban vághat neki, minden más esetben az Ajka hazaútja telik majd szerfelett vidám hangulatban.

Na, de vissza az első osztályú tagságért zajló harcra! Nehéz eldönteni, hogy a Kisvárda irigylésre méltó helyzetben van-e. Egyfelől igen, mert teljesen megérdemelten, aranyérmesként tér vissza az NB I-be, másfelől hiába nincs tétje számára a szezonzárónak, mégis van…

Merthogy éppen a második helyen álló, a Vasast egyetlen ponttal megelőző Kazincbarcikát fogadja. Azt a csapatot, amely hétfőn nagy lépést tehetett volna a feljutás felé, de hazai pályán nem tudta legyőzni a Mezőkövesdet. Holott előtte mást nem lehetett hallani, mint hogy a Kövesd „leadja” a három pontot, ugyanis a klub érdeke azt kívánja, hogy a másik borsodi gárda játsszon a következő idényben az NB I-ben, ne a Vasas.

Hogy miért?

Azért, mert a Barcika létesítménye nem alkalmas élvonalbeli mérkőzések megrendezésére, ennélfogva kénytelen ideiglenes otthont keresni – nos, azt pont Mezőkövesden találná meg. A matyóföldi klub értelemszerűen jól járna ezzel: a pályabérlésből jelentős összeg folyna be a kasszába, az egyéb szolgáltatásokról (lásd még: szállás, étkezés) nem szólva. A hírek szerint ez a summa bőven meghaladná a százmillió forintot – amit a csapat megerősítésére is lehetne fordítani, kiváltképp akkor, ha netán Kövesden arra jutnának, hogy újra megcélozzák az NB I-et…

Na, szóval a Kazincbarcika–Mezőkövesdet jóformán mindenki országos egyesre vette. Ehhez képest inkább a házigazda örülhetett az 1–1-es döntetlennek… A lefújást követően a vendégek vezetőedzője, Csertői Aurél első felindultságában ki is jelentette: „Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Vasas-szurkoló leszek, de most az vagyok!”

Hirtelenjében sokan nem tudták értelmezni ezt a nyilatkozatot, ám a Sportalhoz eljutó hírek szerint a szakember „csak” a játékvezető ténykedésével volt elégedetlen (jogtalannak tartotta Posztobányi Patrik kiállítását és az utolsó percekben egy meg nem adott büntetőt is hiányolt), ezért mondta azt, amit, s nem ezért, mert karácsonyra bérletet szeretne kérni az Illovszky-stadionba…

Haladjunk tovább!

Az elmúlt hetekben azt is rebesgették, hogy a Kazincbarcikával csodát művelő Erős Gábor az egyik, mi több, az első számú jelölt a Kisvárda kispadjára. Egyfelől azért, mert kiváló edzőnek tartják, másfelől azért, mert azon kevesek közé tartozik, aki együtt tud dolgozni a szabolcsi klub „atyjával”, Révész Attilával. Hogy valóban így alakul-e a forgatókönyv, nem tudni, annyi bizonyos, hogy a piros-fehéreket tavasszal edzőként is vezető Révész Attila korábban elmondta, május végén szeretné bejelenteni, ki veszi át tőle a csapat irányítását. Ezt a témát már csak a vasárnapi Kisvárda–Kazincbarcika csörte miatt sem boncolgatnánk tovább, csupán annyit rögzítünk, hogy közeleg május vége.

Hallani lehet(ett) arról is, hogy a fél, vagy inkább a háromnegyed NB I a Kazincbarcika osztályváltásáért szorít, mert a legtöbben úgy vannak vele, ez a csapat gyengének találtatna az élvonalban, következésképp az egyik kieső tulajdonképpen már a rajt előtt meglenne. A magunk részéről ilyen messzire nem mennénk, sőt inkább felidéznék, hogy a 2022–2023-as idény újonca, a feljutás után a többség által szintén egy kézlegyintéssel elintézett Kecskemét másodikként végzett a Ferencváros mögött…

Aztán olyan szóbeszéd is járja, hogy a Kisvárdának szüksége van egy NB II-es fiókcsapatra – hogyhogy nem, a Kazincbarcika lehetne az. Ez persze már a másik irányba billenti a mérleg nyelvét: ezek szerint a szabolcsiaknak az az érdekük, hogy vasárnapi ellenfelük a második vonalban maradjon?!

Úgy tudjuk, Vasas-szurkolók egy csoportja a héten megfogalmazott egy levelet – Révész Attilának címezték. Hogy a drukkerek tollat ragadtak, nem véletlen: a piros-kékek akkor reménykedhetnek a feljutásban, ha a Kazincbarcika pontokat veszít Kisvárdán. Ezért nem kérnek mást Révész Attilától, csak azt, hogy a csapata a Fair Play szellemében lépjen pályára. Mindamellett élünk a gyanúperrel, azok után, ahogy a Honvéd elleni múlt vasárnapi 3–0-s vereséget követően nyilatkozott, a „címzettnek” nincs szüksége a Vasas-szimpatizánsok ösztönzésére, van mivel motiválnia a játékosokat…

Maradjunk hát annyiban, pletykák ide, híresztelések oda, nincs semmilyen okunk azt feltételezni, hogy a Kisvárda–Kazincbarcika meccs nem lesz éles.

A Vasas–Honvédról nem beszélve!

Jóllehet mendemondák ezt az összecsapást is kísérik.

Kezdve azzal, hogy a főtámogató kiszáll, ha megint a másodosztályban ragad az angyalföldi együttes.

Folytatva azzal, hogy a labdarúgók egy részének nem célja a feljutás, mert az élvonalban már nem számítanának a szolgálataikra, kereshetnének maguknak új csapatot.

Aztán itt van az az elmélet is, mely szerint jobb egy osztállyal lejjebb az élmezőnyhöz tartozni (és a prémiumoknak hála, jól keresni…), mint eggyel feljebb egyik pofont a másik után kapva a kiesés ellen küzdeni (és a klub számláján hagyni a győztes meccsekért járó juttatást…).

Nekünk megint csak nincs okunk azt feltételezni, hogy a Fáy utcában vannak, akik úgy sakkoznak, jobb jövőre az NB II, mint az NB I – aki kicsit is ismeri a vezetőedző, Pintér Attila habitusát, el nem tudja képzelni, hogy a Honvéd ellen ne menne „ezerrel” a csapata.

Már csak azért sem, mert a XIII. kerületben presztízscsataként tekintenek a 14-szeres magyar bajnok elleni ütközetekre, a szurkolók számára is kiemelt jelentőséggel bír. Nem csoda, hogy a stadion megtelik vasárnap, a Vasas hívei ünnepelni akarnak – miközben a piros-feketéket hatalmas létszámban elkísérő kispesti fanatikusok azt remélik, a Feczkó Tamás vezetésével tavasszal remeklő, az utolsó helyről a hetedikre „felugró” csapatuk elrontja az ünnepet…

Még akkor is, ha a 2023-as, szégyenteljes kiesést követően a Honvéd zsinórban a harmadik másodosztályú idényére készülhet. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy egy múlva már visszakerül oda, ahova a múltja alapján való. S ehhez kapcsolódik az utolsó szóbeszéd is: a Kispestnek az az érdeke, hogy a Vasas lépjen fel az NB I-be, mert így a következő szezonban egy komoly riválissal kevesebbel kellene megküzdenie…

Mindamellett afelől se legyen senkinek kétsége, hogy a legrosszabb időkben is kitartó Honvéd-szurkolók sok mindent megbocsátanának csapatuknak, de azt nem, ha nem tanúsítana jelentős ellenállást a Vasassal szemben, ha nem kezelné becsületbeli ügyként ezt az összecsapást.

Szerencsére a vasárnap este nincs messze, fél nyolc után néhány perccel már okosabbak leszünk, addigra minden eldől.

A pályán.

AZ NB II ÁLLÁSA AZ UTOLSÓ FORDULÓ ELŐTT

EZT OLVASTA MÁR?