„Nem törünk meg a nyugati országok politikai nyomása alatt” – harsogja az orosz sportvezető

Az „éles és őszinte interjú” alcímmel megjelent beszélgetésben Pozdnyakov részletesen beszél az életét hét éve – akkor lett az OKR alelnöke lett – kitöltő munkájáról.

„2016 végén az orosz atlétikát és a szocsi téli olimpiát megrázó botrányok idején kerültem az olimpiai bizottsághoz, amely akkor még pluszban gazdasági nehézségekkel is küzdött. A legnagyobb problémát a 2018-as pjongcsangi téli olimpia utáni helyzet normalizálása jelentette, oda már nem a saját nemzeti zászlónk alatt, hanem semleges státuszban utazott ki küldöttségünk” – eleveníti fel a kezdeteket az egykori vívó, és kiemeli, hogy ennek ellenére akkor még nagyon jó volt a kapcsolatuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság menedzsmentjével.

„A sportot nem befolyásolhatná a politika, de ez most egyáltalán nincs így, sőt: éppen ellenkezőleg. Sajnos az a helyzet, hogy a NOB nem tud vagy nem akar ellenállni a politikai nyomásnak. De mi nem adjuk föl, mert tudjuk, hogy igazunk van! Az orosz sport nem fog megtörni azért, hogy a Nyugat politikai parancsainak engedelmeskedjen. Nem fogjuk átalakítani a hazai sport szerkezeti felépítését, eljelentékteleníteni olyan nagy múltú sportklubokat, mint a CSZKA vagy a Dinamo, csak azért, mert »odaát« azt találták ki, hogy ezek a hadsereghez kötődnek, ezért a versenyzőik persona non graták lettek a nemzetközi eseményeken. A jelenlegi tendenciák miatt kettős a feladatunk van: a kitiltott sportolóink számára egy olyan erős versenynaptár összeállítása, ami a szakmai fejlődésüket és az egzisztenciális biztonságukat is garantálja.” – említi a születésnapos a legégetőbb feladatot, majd meg is nevezi, kit tart ezért felelősnek.

„Az orosz sport soha nem volt olyan helyzetben, amilyenbe tavaly kerültünk. A nyugati országok és a NOB megpróbáltak minket elszigetelni, ami váratlanul ért minket. Eddig úgy éltünk, hogy a politikai és gazdasági különbségek ellenére az országok között megvolt a nyitottság és a konstruktív együttműködés. Én mindig azt hirdettem, hogy tisztelni kell egymást, az ellenfelet, a versenybírókat, a nézőket, barátkozni kell egymással, de a jelek szerint most más szelek fújnak... A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntései káoszt teremtettek, s az így kialakult helyzetben nyomás alá kerültek az orosz sportolóik. De tudjuk, ez a krízis nem tarthat örökké, egyszer eljön a pillanat, amikor mindenki felismeri, hogy mindennek vissza kell zökkennie az eredeti kerékvágásba. Ugyanis a sport és a kultúra az a két terület amely hidakat tud építeni az országok között. Szóval még egyszer hangsúlyozom: a válságos időszakban is úgy kell dolgoznunk, hogy a sportolóink versenyre készek legyenek, amikor újra a régi módon üzemel majd a sport világa – magyarázza Pozdnyakov, aki teljesen elfogadhatatlannak tart mindenféle nyilatkozatot, amit az orosz sportolóknak alá kellene írniuk az olimpiai indulási jogért.

„Az újkori olimpiai mozgalom atyjának, Coubertin bárónak az volt az ideája, hogy a versenyek abszolút békés körülmények között zajlanak, és minden résztvevőnek egyenlő feltételeket biztosítanak, beleértve azt is, hogy szabadon, mindenféle kötöttség nélkül állhatnak rajthoz. Éppen ezért

 A javaslatban az áll, hogy a semleges státusú sportolóknak nem kell, nem lehet a hazájukhoz, nemzeti lobogójukhoz, himnuszukhoz, nemzeti olimpiai bizottságukhoz és sportszövetségükhöz kötődniük. Az én felfogásom szerint az ezt a dokumentumot aláíró sportolók elvesztik orosz identitásukat...” – dohog az OKR elnöke, aki ugyanakkor valahol megérti azokat, akik mégis beadják a derekukat.

„Tisztelem azt a hatalmas munkát, amit a sportolók elvégeznek, és megértem, hogy lesznek, akik aláírják vagy már alá is írták a dokumentumot, de emberileg mégsem tudom elfogadni. 

 Rosszakaróinknak mindig is stratégiai feladatuk volt, hogy szakadást idézzenek elő” – mondja fel a »kötelezőt« Pozdnyakov, aki egyben fenyegetően hozzáteszi: a nyilatkozatot aláíró és egyénileg az olimpiára utazó sportolókat nem fogja támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság.