Orvosnak készült, sportlegenda lett: 56-ban lábon lőtték a vb-hős magyar kézikapust

Az 1965-ös diadal egyik főhősének élete elképesztő fordulatokat tartogatott: mindezt fia, Gurics Attila mesélte el a Blikknek.

Számtalanszor bizonyította, micsoda erő, tartás van benne... Az 1956-os forradalom idején a 17 éves lány a Corvin köz sarkán lakott szüleivel, és az életét sem féltette, úgy segített másokon.

– A ház lakóinak élelmet akart vinni, kiment az utcára, amikor a szemközti laktanyából tüzet nyitottak. Anyu a bokáján kapott lövést, bekerült a Péterfy kórházba. Akkor már olyan súlyos volt a helyzet, hogy egy ágyba két beteget fektettek egymással szemben – árulta el a legenda fia, Gurics Attila. – Rendbe jött, de mire hazaengedték, egy eltévedt találat miatt kiégett a lakásuk, egyetlen szoba maradt épen.

A család minden követ megmozgatott, hogy a fiatal lány elhagyhassa az országot, de újabb baj érte. Rácsok mögé került.

– A határon elfogták, és a legendás Bilicsi Tivadarral és családjával, négy gyermekükkel együtt letartóztatták. Szerencsére csak pár napot volt börtönben, aztán hazaengedték – mondta a fia.

A befolyásos színészdinasztia legismertebb tagjának ügyét eltussolták, vélhetően ennek köszönhette Guricsné is, hogy megúszta a retorziót. Innen indult a páratlan kar­rier, amelyben eleinte a kézilabda nem jutott szerephez.

– Orvosi pályára készült, de polgári származása miatt nem vették fel az egyetemre. Ezért fordult a sport felé, és egy csapattársa sérülése miatt került a kapuba. Kilenc gólt kapott az első meccsén, az akkor nagyon sok volt... De nem hagyták elkeseredni, látták benne a tehetséget. És ő maradt a vonalon – mesélte a fiú, akinek édesapja a világbajnok és olimpiai bronzérmes Gurics György volt, ő szövetségi kapitányként később öt olim­piai aranyat hozott tanítványai révén a magyar birkózósportnak.

A kézilabdás karrier is kalandos volt... Az 1965-ös világbajnokság selejtezőjében a világ legjobbjával, az NDK-val 12-12-es összesített döntetlent játszott a válogatott, így aztán pénzfeldobással döntötték el, ki mehet a tornára. A csapatkapitány vállalta a felelősséget, az írást választotta. Mennyi minden múlt ezen... Mindez ma már sporttörténelem.

– Azt hittük, sosem tudjuk meg, mi lesz az eredmény, szinte végtelennek tűnt, amíg földet ért a pénzdarab, és aztán csak gurult, gurult körbe. Végre megállt, s kiderült, hogy eltaláltam: az írás volt felül – számolt be a részletekről Guricsné a Népsportban.

A többi történelem. A válogatott csúcsra ért az NSZK-ban, a magyar kézilabda egyetlen világbajnoki diadalát aratva a döntőben Jugoszláviát múlta felül 5-3-ra. Guricsné páratlan karriert futott be, játszott BEK-döntőben, 9-szeres magyar bajnok lett, visszavonulása után edzőként és sportvezetőként is szolgálta a kézilabdát.

Már csak öten

Az 1965-ös világbajnokságon pályára lépett játékosok többsége sajnos már elhunyt, már csak öten, Giba Márta, Ritterné Lengyel Erzsébet, Csenkiné Varga Zsuzsa, Ignácz Ilona és Hanus Ágnes vannak közöttünk.