A Paks nem mondott csütörtököt, van magyar győzelem a Konferencialigában!

„Bárcsak az történne, ami tavaly” – sóhajtoztak a paksi drukkerek csapatuk idei harmadik nemzetközi kupameccse, egyben első Konferencialiga-selejtezője előtt.

Hogy mire gondoltak? Nos, arra, hogy a Magyar Kupa-győztes jogán az Európa-ligában induló zöld-fehérek egy éve ugyanúgy az első körben intettek búcsút a második számú nemzetközi kupasorozatnak, mint ezen a nyáron, akkor a Corvinul, most a CFR 1907 jelentett számukra leküzdhetetlen akadályt. A Kl kínált javítási lehetőséget, és a Paks tavaly élt is vele, az AEK Larnacát és a Mornart legyőzve egészen a rájátszásig jutott, ahol azonban a Mladá Boleslav megálljt parancsolt neki.

Ezúttal is ott volt a lehetőség arra, hogy a Konferencialigában vigaszra leljen a Tolna vármegyei gárda, jóllehet a Maribor mindennek ígérkezett, csak könnyű ellenfélnek nem.

A kezdés pillanatában tizenkét magyar futballista tartózkodott a pályán – a Paksban természetesen tizenegy, míg odaát egy, Komáromi György személyében. Azt csupán az érdekesség kedvéért tesszük hozzá, hogy a szlovén gárdában ugyanannyi szlovén kapott lehetőséget, mint magyar, a csapatkapitányi karszalagot viselő Azbe Jugon kívül csak légióst vetett be Tugberk Tanrivermis vezetőedző – aki történetesen Törökország szülötte…

A Bajáról származó Bognár György ugyanazt a kezdő tizenegyet vetette be, mint a CFR elleni első mérkőzésen, az a kilencven perc, ugyebár, 0–0-ra végződött. A hetedik percben mindjárt esély kínálkozott arra, hogy ezen a találkozón essen gól, de Tóth Barna lekészítése után Papp Kristóf 16 méteres próbálkozása fölé szállt. A következő két helyzet a vendégek előtt adódott, a 12. percben Szudani kiszorított szögből lőtte el a labdát, ami elhaladt a kapu előtt, öt perccel később pedig az algériai szélső beadása után Mbina lőtt kilenc méterről – Kovácsik Ádám bravúrral, lábbal védett.

Apropó, Kovácsik! Miután tavaszi kapustársa, Szappanos Péter szerződést bontott szaúdi klubjával, az al-Fatehhel, a paksi fanatikusok abban bíznak, hogy visszatér a csapathoz. Úgy tudjuk, erre van némi esély, de a kétszeres válogatott kapuvédő iránt más klubok is érdeklődnek, Magyarországról és külföldről egyaránt. Pakson nyilván örömmel látnák, de az is a történethez tartozik, hogy „licitbe” nem szeretnének belemenni, van egy határ, amit nem akarnak átlépni.

Ezt volt idő leírni, mert a 17. és a 24. percig nem voltunk említésre méltó eseménynek szemtanúi, hanem aztán Haraszti Zsolt 20 méterről lövésre szánta el magát, amit Jug hárított. Az újabb helyzetre a 33. minutumig kellett várni, a jó hír az, hogy a magyar csapat előtt adódott, a rossz az, hogy a labdát az ellenfél 16-osánál megkaparintó Papp mellé lőtt.

A 40. percben két Maribor-játékos terült el a büntetőterületen belül, de már csak a VAR hiánya miatt sem kellett aggódni egy esetleges 11-es miatt (ebben a körben még nem használnak videókontrollt), mindössze annyi történt, hogy egy szöglet előtt a magát védő Kovácsik lökött egy kicsit Sirvysen, aki nekiesett Mbinának, előbbi a fejét, utóbbi a gyomrát fájlalta…

Az már nekünk fájt volna, ha Bumbic beadásáról nem marad le Szudani, annak viszont nagyon is tudtunk volna örülni, ha a félidő zárásaként Kinyik Ákos nem a léc fölé, hanem alá bombázza a labdát 20 méterről…

Álomszerűen indulhatott volna a második felvonás, ha annak első percében Hinora Kristóf átadását követően Haraszti nem lő fölé nagy helyzetből. Az 52. percben már nem volt ok a bánkódásra, sőt! Balogh Balázs remek beadása után Windecker József négy méterről fejelte a labdát a bal felső sarokba (1–0).

Komáromi már nem volt a pályán, amikor az 59. percben Hinora 18 méteres kísérletét fogta magabiztosan Jug. A hangulat illett egy nemzetközi kupatalálkozóhoz, ahogyan a hazai B-közép, úgy a vendégtábor is kitett magáért, a szlovén drukkerek a 68. percben alighanem kiugrottak volna örömükben a bőrükből, ha Kinyik nem ment hatalmasat Tetteh elől.

Tugberk Tanrivermis már hármat cserélt, mire Bognár György először változtatott: Tóth Barna helyére Hahn János érkezett az utolsó húsz percre. A 75. percben közel került az egyenlítéshez a Maribor, de Tetteh addig várt a lövéssel, amíg azt a Vécsei, Kinyik páros blokkolni tudta. A 79. percben Haraszti nemcsak a helyét, hanem a kapitányi karszalagot is átadta Böde Dánielnek, bízhattunk abban, hogy a klubikon beállásával történik valami jó a hajrában.

Nos, annyi jó történt, hogy bár a hajrában a Maribor előtt több gólszerzési lehetőség is nyílt, mi több, a 88. percben Spanring a kapufát is eltalálta 17 méterről, a Paks nem kapott gólt, így „szállította” az egyetlen magyar győzelmet csütörtökön.

Azt csak remélni lehet, hogy amíg a Győr és a PAFC egy hét múlva fordít a hátrányból, addig a látottak alapján igen nehéz visszavágó előtt álló Paks megőrzi a becsülettel kibrusztolt előnyét.

EZT OLVASTA MÁR?