Megvédi a címét a Liverpool, vagy végre révbe ér az Arsenal?

A magyar médiát is bejárta egy érdekes statisztika, amely szerint még a tradicionális top 6-ot leszámítva is a Premier League csapatai költötték a legtöbbet ebben az átigazolási időszakban. Kevés adat mutatja ennyire, mekkora is valójában az angol liga gazdasági fölénye: az Aston Villa vagy Newcastle kaliberű csapatok is olyan igazolásokat engedhetnek meg maguknak, amelyeket más ligákban csak a legszűkebb elit. És persze épp ez adja a liga igazi vonzerejét.

Közhely, de itt tényleg nem nagyon van olyan mérkőzés, amelyre a nagycsapatok úgy mehetnének ki, hogy biztos a három pont. És azért is lehet könnyen előzetest írni a Premier League-ről, mert a tabella minden zónájában találunk érdekes csatákat, ráadásul most jó néhány olyan csapat van, amelyeknek az erejét az előző idény után nagyon nehéz megsaccolni.

Az egyik legnagyobb kérdés a mostani idénnyel kapcsolatban, hogy vajon megszakad-e az elmúlt két szezon sorozata, azaz hogy mindhárom feljutó rögtön ki is esik. Pont a Burnley volt a 2023/2024-es idény egyik áldozata, és könnyen lehet, hogy most sem lesz sok esélyük megragadni az első osztályban. Scott Parker együttese financiálisan a liga alsó régiójában helyezkedik el, és keretszinten sem tudtak szintet lépni a másodosztályhoz képest. Érkezett a Chelsea-ből Lesley Ugochukwu, Armando Broja és Bashir Humphreys, de mindenképp szót érdemel a Manchester Citytől dicstelenül távozó Kyle Walker is, ám még velük együtt is szűknek tűnik a rotáció. Kérdés, a Burnley ezúttal is próbál majd építkezni, vagy Parkerrel most reaktívabb futballra lehet számítani.

A Leeds és a Sunderland eggyel nagyobb eséllyel pályázhat a bentmaradásra, noha azért nekik sincsenek vérmes reményeik. Előbbi együttes ezúttal Daniel Farkéval, a Norwich Cityvel PL-negatív rekordot tartó (15 nyeretlen mérkőzés) trénerrel próbálkozik, és egy rendkívül domináns Championship-szezon lendületét és fizikalitását próbálják átmenteni.

Náluk is nagy kérdés, hogy milyen attitűddel küzdenek majd a pontokért. Az látszik, hogy a klub próbál kilépni a kiesőjelölt skatulyából, de mint említettem, egyre nehezebb megmaradni a Premier League-ben. A Sunderland visszatérése pedig valódi nosztalgiabomba, hiszen egy nagy múltú, erős szurkolói bázissal rendelkező klub, ami ráadásul az átigazolási piacon is jól mozgott. Főként fiatal játékosokat szerződtettek, de Granit Xhaka személyében egy olyan rutinos klasszis is érkezett a csapathoz, aki a mentor szerepét töltheti be a gárdában.

Ha nem esne ki mindhárom újonc, abból egyúttal logikusan következne, hogy búcsúzunk egy olyan együttestől, amely jelenleg stabil PL-tagnak tűnik. Legnagyobb eséllyel erre a Wolverhampton és a West Ham United pályázhat. Előbbi csapat többször (többek között az előző szezonban) közel volt az utolsó három helyhez, most pedig Rayan Aït-Nouri és Matheus Cunha – előbbi a Manchester City, utóbbi a Manchester United játékosa lett – személyében két legjobb játékosukat veszítették el, és érdemben nem tudták pótolni őket. A West Hamnél a hírek szerint még van lehetőség igazolásokra, de a jelenlegi kerettel Graham Potter dolga is nehéz lesz, főleg, hogy Mohammed Kudus, a csapat legveszélyesebb támadója is távozott.

És bár az előző, minden szempontból bravúros idény után némileg meglepő lehet velük ebben a fejezetben találkozni, itt érdemes megemlíteni a Nottingham Forestet is. Nuno Espírito Santo csapatának az előző idényben sokáig még a BL-indulásra is volt esélye, ám ez elképesztő felülteljesítés eredménye volt, amivel persze nem a csapat érdemeit akarjuk elvitatni, inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy szinte elkerülhetetlen a visszaesés, főleg az Európa-liga miatti kettős terhelés mellett.

Hívhatnánk ezt a szekciót senki földjének, ám valójában rendkívül izgalmas csapatok találhatók a tabella ezen részén is. Kezdjük rögtön a Bournemouth-szal, ami az előző idény egyik legüdébb színfoltja volt, főként azért, mert Andoni Iraola személyében egy olyan tréner ül a padon, akit szinte biztosan látunk majd karrierje során topcsapatnál is. Markáns csapat a Bournemouth, akik rendszerbe igazolnak, ugyanakkor minden edzőt szinte megoldhatatlan feladat elé állítana, ha a teljes védősorát le kellene cserélnie, márpedig Dean Huijsen, Kerkez Milos és Illia Zabarnyi távozása miatt Iraola erre kényszerül.

Hasonlóan sok a kérdés a Crystal Palace-nál. Oliver Glasner együttese a Community Shielden felülmúlta Arne Slot Liverpoolját, részben ezért most sokan kiugró teljesítményt várnak a csapattól, ám nem biztos, hogy ez ennyire magától értetődő lesz. Ha Eberechi Eze és Marc Guehi is távozik (előbbi a Tottenham, utóbbi a Liverpool célkeresztjében), a csapat két nagyon fontos láncszeme esne, a stabilitás és a támadópotenciál egyaránt csorbulna. Ráadásul bár végül az UEFA-val nem sikerült megegyezni, és csak a Konferencialigában indulhatnak,mégiscsak több meccsel kell számolni.

Felkapaszkodhat ehhez a csoporthoz az Everton is. Az immáron David Moyes által irányított együttes stabilizálhatja a helyét a kiesőzónától messze. Moyes nem progresszív edző, de azt nem lehet tőle elvenni, hogy ha nem is szemet gyönyörködtető játékkal, de hoz egy stabil szintet, ami a PL-tagság megőrzéséhez bőven elég lehet. A középcsapatok felsőházába tartozik a Brighton & Hove Albion, a Brentford és a Fulham. Mindhárom csapatnál ki kell emelni, hogy jó a scouting és az edzői tevékenység, ennek megfelelően a távozók helyére tudnak olyan futballistákat igazolni, akik hatékonyan tudják pótolni a korábbi nagy neveket. A Brentfordnál külön érdemes lesz figyelni, hogy a Tottenham padjára távozó Thomas Frank helyét Keith Andrews, a korábbi pontrúgás-specialista vette át.

Elképesztő tumultus várható az európai kupaindulásért érő helyekért is. Az átigazolási szezon egyik vesztese minden kétséget kizáróan a Newcastle volt. Eddie Howe csapata több játékosról (legutóbb épp Benjamin Seskóról) maradt le, Alexander Isak távozása pedig óriási érvágás lenne. Azt is nehéz látni, hogy ha véletlenül maradna a svéd csatár, mennyire lehetne még őt visszaintegrálni az együttesbe. Kicsit a senki földjén vannak most a Szarkák, mindent összevetve meglepő lenne, ha most a BL-indulásért tudnának harcolni.

Hasonló a helyzet az Aston Villánál. Unai Emery együttese az előző idény végén nagyon közel volt ahhoz, hogy egymás után másodszor is ott legyen a BL-főtáblán, ám kikaptak a gyengélkedő Manchester United otthonában. A keret most viszont érdemben nem fejlődött, és nem is igazán mélyült. Evann Guessand és Yasin Özcan említhető komolyabb érkezőként, de egyikük sem jelent valódi szintlépést, a Villának nehéz lesz megtartnia jelenlegi helyét.

És talán a liga legnagyobb kérdése, hogy a Tottenham és a Manchester United hova futhat be a bajnokságban. Mindkét együttes borzasztó idényen van túl, épp ezért elemi elvárás, hogy jobban teljesítsenek. A Tottenham jó benyomást tehetett a szurkolókra az UEFA-szuperkupa mérkőzésen, ugyanis bár végül nem tudták megnyerni a trófeát, szinte végig jobban játszottak, mint a BL-címvédő Paris Saint-Germain. A korábban említett Kudussal, esetleg Ezével kreatívabb lehet a támadósor, ugyanakkor James Maddison sérülése és szinte egész szezonra történő kiesése komoly fejtörést okozhat az új edzőnek, Thomas Franknak, aki egyébként remek választásnak tűnik: adaptív, modern felfogású, a játékosokkal is korrekt viszonyt ápoló tréner.

Rúben Amorim is ilyennek tűnik, de a portugál tréner eddigi munkáját inkább küzdelmek jellemezték. A Manchester United a Tottenham miatt még az Európa-ligával sem mentette meg a szezonját, így maradt az arcpirító 15. hely, meg persze a reménykedés, hogy ez a szezon jobban sikerülhet.

Az kétségtelen, hogy a támadósorba nem kevés minőség érkezett: Matheus Cunha és Bryan Mbeumo PL-rutinnal, remek szezon után érkeznek Manchesterbe (kérdés persze, hogy fenn tudják-e tartani ezt a teljesítményt), Benjamin Sesko személyében pedig egy nagy potenciállal rendelkező, elképesztően fizikális, igaz, a legmagasabb szinten még némileg tapasztalatlan támadó csatlakozott a Vörös Ördögökhöz. Persze rendkívül nagy szükség lenne egy középpályásra (a Brightonból Carlos Baleba a célpont), és az is kérdés, hogy Amorim rendszere végre elkezd-e működni. Nagy nyomás lesz a portugál tréneren: hamar érdemi fejlődést kell mutatnia, hogy októberben ne arról beszéljünk, ismét veszélyben az állása.

Négy csapatról beszélhetünk úgy, mint amelyeknek legalább minimális esélye lehet a bajnoki cím megszerzésére. Közülük a Chelsea igazából csak jó formája és a múltja miatt sorolható oda, az azért meglepő lenne, ha Enzo Maresca együttese a bajnoki címért harcolna, a legjobb négyre viszont jó esélyük van. A Chelsea-nél most is nagy mozgás volt a nyáron, sok távozó mellett az érkezők közül meg kell említeni a Brightontól igazolt João Pedrót, a Palmeiras tehetségét, Estevãót, Jamie Gittens-t a Dortmundtól, Liam Delapot, aki az előző szezonban az Ipswich Town színeiben a liga egyik kellemes meglepetése volt, valamint az Ajaxtól érkező Jorel Hatót, aki fontos szerepet tölthet be balhátvédként. Mély a keret, talán túl mély is (és még az átigazolási időszak hajrájában jöhet Alejandro Garnacho), de Maresca egyelőre remekül oldja meg a rotációt. Az meglepő lenne, ha a Chelsea valóban beleszólna a bajnoki cím kérdésébe, de erős szezonra számíthatunk tőlük.

A Manchester Citynél is több a kérdés a szokásosnál. Az előző szezon a saját szintjéhez képest tragikusan alakult Pep Guardiola csapata számára: hamar kiestek a BL-ből, elbukták az FA-kupát, és a bajnokságban sem volt esélyük a címvédésre. Épp ezért a sötétben tapogatózunk azzal kapcsolatban, hogy mit várhatunk tőlük. Ugyan Tijjani Reijnders, Rayan Cherki és Rayan Aït-Nouri jó igazolásnak számítanak, ezek önmagukban nem biztosítják, hogy a csapat ki tud majd jönni abból az apátiából, amibe az előző szezon során belekerült. Guardiolának most újra csapatot kell építenie, és bár kétségtelenül képes rá, a City jelenleg nem az a győzelmi gépezet, ami néhány szezonnal ezelőtt volt.

A cím két legnagyobb várományosa nyilván az Arsenal és a Liverpool. Előbbi csapat többek között Viktor Gyökeres és Martin Zubimendi igazolásával deklaráltan a bajnoki címre tör.

Nem lesz tovább elég, hogy az Arsenal ott van a végjátékban: Artetának trófeákat kell felmutatnia ahhoz, hogy ne inogjon meg alatta a pad. Az Arsenal reményei szerint beillesztette a rendszerbe az utolsó építőkockákat, de stabilnak kell lenniük, és persze figyelniük kell a sérülésekre is.

A Liverpool pedig címvédőként költött sok pénzt – mi baj lehet? Tehetjük fel a kérdést, a válasz azonban nem ennyire egyértelmű. Arne Slotnak is új csapatot kell építenie: ez már minden ízében az ő kerete lesz a kloppi örökség után. És persze könnyebb Kerkez Milossal, Florian Wirtz-cel, Hugo Ekitikével vagy Jeremie Frimponggal dolgozni, mint gyengébb játékosokkal, de össze kell még ennek a csapatnak állnia, főleg hátul, hiszen a magasan helyezkedő szélsővédők hátul deficitet eredményezhetnek. Nem lenne meglepő, ha az első fordulókban nem minden lenne zökkenőmentes a Liverpoolnál, de a keret alapján még mindig ez a csapat a bajnoki cím egyik fő esélyese.

A szezon tehát ma startol, és hosszan érveltünk amellett, miért lesz érdemes követni. Minden adott ahhoz, hogy a Premier League még az előző idényekhez képest is szintet lépjen mind izgalomban, mind minőségben.