Risztov megköszönte Egerszeginek, hogy olimpiai aranyhoz segítette

Már nem az uszodában, de továbbra is korán kezdi a napokat Risztov Éva. Olimpiai bajnok nyílt vízi úszónk lassan két éve dolgozik műsorvezetőként Harsányi Levente oldalán a Sportrádió Sportreggel című műsorában, emellett úszóiskoláját vezeti, motivációs előadásokat tart, az Olimpiai Bajnokok Testületének elnökeként, illetve az úszószövetség elnökségi tagjaként is tevékenykedik – s valamennyi szerepnek megtalálja az örömeit.

– Nagyon élvezem a rádiózást. Persze amikor elkezdtem, az első hetek, hónapok nehezek voltak, mivel teljesen új dologba vágtam bele, de megígértem magamnak, megteszek mindent azért, hogy jó legyek benne, rengeteget tanultam, olvastam, beszédtechnika-tanárhoz jártam. A munkatársaimnak is sokat köszönhetek, és tényleg a legjobbaktól tudtam tanácsokat kérni, mint a műsorvezető társamtól, Harsányi Leventétől, vagy Bochkor Gábortól, akinek a Bochkor című műsorába mindig szívesen megyek vendégként – mesélte Risztov.

A 2012-es londoni olimpián 10 kilométeren aranyérmet szerző klasszis reggelente 4.40-kor már talpon van, ez azonban nem újdonság számára.

– Imádok korán kelni! Nem csak az úszás miatt, így szocializálódtam, számomra ez a természetes. Most is ugyanúgy ébredek, mint korábban úszóként, csak éppen nem edzésre megyek, hanem rádiózni. Azt azért nem bánom, hogy már nem a 16 fokos vízben indítom a napokat – mondta mosolyogva a 38 esztendős korábbi sportolónő.

Az uszodától sem távolodott el, a műsorvezetés mellett napjai nagy részét a II. Kerületi Sport Kft. Úszóiskola vezetése teszi ki.

– Hetente 2000-2500 gyerek úszik nálunk, ami nagyon jó dolog, és nyilván nagy feladat kilogisztikázni, amellett, hogy a szakmai munkára is oda kell figyelni. De nagyon jó látni a sok boldog gyereket, hogy a kütyük nyomogatása helyett sokan eljönnek még akár heti ötször úszni – árulta el a hódmezővásárhelyi születésű sportolónő, akinek nagy álma vált valóra azzal, hogy megalapíthatta úszóiskoláját.

Risztov az úszás helyett viszont manapság inkább kirándul vagy teniszezik, s nem mellesleg napi 10 kilométert sétál.

– Az uszodánk medencéjében még sosem úsztam, hálás is vagyok a munkavállalóknak, hogy nem dobtak még be a vízbe mondjuk egy sikeres verseny után! Nem arról van szó, hogy megutáltam volna az úszást, inkább csak kiúsztam magam. Korábban számolgattam, hogy háromszor körbeúszhattam már az Egyenlítőt a pályafutásom alatt, negyedszer már nem vágnék bele – magyarázta a londoni bajnoknő.

Sokat jelent számára, hogy feladatainak is köszönhetően a mai napig kapcsolatban van az úszósport más nagy bajnokaival, egy asztalnál ülhet, sztorizgathat a legendákkal. Közülük is kiemelkedik az életére gyakorolt hatását tekintve gyerekkori példaképe, az ötszörös olimpiai aranyérmes Egerszegi Krisztina.

– Életem egyik legnagyobb pillanata volt, amikor a tavalyi budapesti vb alatt felnőtt fejjel végre oda tudtam menni hozzá, hogy köszönetet mondjak neki azért, amiért ötszörös olimpiai bajnokként segített abban, hogy valóra váltsam az álmaimat. Ő persze azt mondta, magam miatt értem el ezt. Egy nagyon jó ember, mindig a példaképem marad – árulta el a sportági Hírességek csarnokába is beválasztott sportolónő.

Aki pedig mindig a támasza volt, édesanyja, Ágnes. A londoni ötkarikás döntő utáni összeölelkezős fotójuk ikonikussá vált, és a mai napig sok időt töltenek együtt.

– Azt mondom, ha nem ő volna az anyukám, a világ legjobb anyukája, nem lennék az, aki ma vagyok. Jóban-rosszban mellettem volt mindig, mindenben támogatott, nem csak a sportkarrieremben, és a mai napig meghatározó része az életemnek. Büszke vagyok rá, hogy ő az anyukám – fogalmazott.

Mindennapjait tavaly nyár óta westie kutyája, Marcipán is bearanyozza.

– A tavalyi szülinapomra kaptam a családomtól, életem legszebb ajándéka! Az első saját kutyám, akivel én járok kutyaiskolába, együtt éljük az életünket, van, hogy a rádióba is velem jön. Akinek nincs kutyája, nem tudja, mennyi örömet képesek szerezni – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hol látja magát mondjuk tíz év múlva, a válasza egyszerű.

– Hálás vagyok az életnek, hogy csinálhatom mindazt, amit csinálok. Minden egyes nap boldogan kelek fel, boldogan megyek a rádióba, az uszodába, boldog vagyok, hogy a bajnoktársakkal találkozhatok. Ha ez tíz év múlva is így lesz, elmondhatom, hogy elégedett vagyok – felelte fülig érő mosollyal az arcán Risztov.