Sikersztori: edzője elárulta, hogyan lett Gera Dánielből válogatott játékos
)
„24 év egy álomért – írta a középpályás a közösségi oldalán, miután a hollandok elleni (1–1) NL-meccsen debütált. – Azoknak viszem most el a válogatott fáklyáját, akik nem a korosztályuk legjobb játékosai, nem utánpótlás-gólkirályok, olykor perememberek a csapataiknál, igen, nektek, akiknek nem jósolnak nagy jövőt a pályán! Mert mi vagyunk azok a harcosok, akik sosem adják fel, akik makacsok, és akik a legvégsőkig hiszünk önmagunkban, mert mi pont ettől vagyunk különlegesek!”
)
A sikerének persze rajta kívül még nagyon sokan örültek, többek között Helm András labdarúgóedző és egyéni tréner. Kettejük kapcsolata már jó ideje tart, az ifjú Gera Dániellel előbb a Vasas, majd az MTK csapatánál dolgozott együtt több mint három évet, egyéni képzéseket is tartott neki.
„Ebben nagyon sok munka van a részéről – emlékezett vissza a Sportalnak a tizennégy korábbi, illetve jelenleg is válogatott kerettag focistával dolgozó tréner. – Emlékeim közé beégett egy rosszabb napja, amikor az öltözőben beszélgettünk, hogy csinálni kell a munkát, mert van benne lehetőség, és ami ma hátrány, az holnap előny lesz. Akkor azt mondta: »András bá, én mindent megteszek, hogy focista legyek!« Olyan határozottan jelentette ki, és olyan hittel, amit csak az tud megtenni, aki valóban elkötelezett.”
A szakember megérzése helyesnek bizonyult. Gera lassan nőtt, kortársaitól elmaradó termete ellenére, ha lehetőséget kapott, rettenthetetlenül állt bele a párharcokba. Az edzéseken pedig nem ismert fáradtságot, még a sérülések sem tántorították el.
Egyszer, amikor sérült volt, korán reggel mentem az MTK-hoz edzést tartani. Ő már ott volt és dolgozott a konditeremben, majd amikor eljöttem, még mindig gyötörte magát
– magyarázta Helm, aki a sportoló gyermekeket nevelő szülők segítésére egy Facebook-csoportot is létrehozott „Utánpótlás Sportolók Szülei” néven.
)
És hogy mennyire érezte a keze nyomát Gera sikerében?
„Danival sokan foglalkoztak. Volt, aki bízott benne, volt, aki nem. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy újabb A-válogatott játékossal dolgozhattam – magyarázta. – Természetesen örülök a sikerének, de ezt az utat ő tette meg. Persze, írtam neki, és örültem, bár régen beszéltünk. Hiszem, ha találkoznánk, ugyanott tudnánk folytatni a beszélgetést, ahol anno abbahagytuk.”
)
)
)
)
)
)
)
)