Jordan Binnington 30 védéssel vezette ki a St. Louis Bluest a gödörből

A St. Louis Blues már az első percben egyértelmű üzenetet küldött a New York Islandersnek: ezúttal nemcsak győzni akarnak, hanem muszáj is nyerniük. Mindössze 42 másodperc telt el a mérkőzésből, amikor Brayden Schenn egy gyors tranzíció végén megszerezte a vezetést. A találat nemcsak a Blues önbizalmának tett jót, hanem érezhetően megtörte az Islanders lendületét is: a hazai csapat mintha kicsit beragadt volna a rajtnál, miközben a vendégek fegyelmezett, energikus játékkal folytatták és helyeztek nyomást az Islanders kapujára.

A Blues a második harmad végén növelte előnyét. Pius Suter éles szögből érkező próbálkozása még kipattant Sorokinról, de a visszacsorgó korongra a támadó reagált a leggyorsabban, és 2–0-ra alakította az állást. Ez a gól több volt, mint egy újabb találat: a Blues a szezon során többször elherdálta a kétgólos vezetést, most azonban úgy tűnt, végre képesek megtartani és kontrollálni a mérkőzést. A játék képe azt mutatta, hogy a csapat végre megtalálta azt a stabilitást és fegyelmezettséget, amely az elmúlt hetekben hiányzott belőlük.

A harmadik harmadban azonban az Islanders is megérkezett a mérkőzésbe. Anders Lee a hajrához közeledve, alig több mint három perccel a vége előtt szépített, és ezzel új életet lehelt a hazaiakba. A gól felrázta a közönséget is, és hirtelen egy teljesen új meccs bontakozott ki. Az Islanders még egy meg nem adott találattal is közelebb került az egyenlítéshez, amelyet kapusakadályozás miatt érvénytelenítettek. A zűrzavar közben a Blues emberhátrányba került, így az Islanders hat a négy ellen támadhatott az utolsó másodpercekben. A fordulatra azonban nem került sor: Jordan Binnington ekkor mutatta meg igazán, miért ő a Blues egyik legfontosabb játékosa.

A Blues kapusa egész este lenyűgözően védett, de a végjátékban különösen magabiztos volt. Több közeli próbálkozást is elképesztő reflexekkel hárított, és összesen harminc védéssel zárta a találkozót. A Blues védekezése az utolsó percekben ugyan ingatagnak tűnt, de a kapus stabilitása és a blokkolt lövései végül elégnek bizonyultak ahhoz, hogy megtartsák a vezetést.

Ez a győzelem túlmutat egy egyszerű alapszakasz-sikeren. A Blues egy négymeccses vereségsorozatot szakított meg, és ez érezhetően megkönnyebbülést hozott az öltözőbe, hiszen a csapat hosszú hetek óta küzdött az önbizalomhiánnyal és a védekezési fegyelmezetlenségekkel. A korai gól, a strukturált játék és Binnington formája most mind egy irányba mutattak: van alap, amire lehet építeni.

Az Islanders oldalán sokkal inkább frusztráció volt érzékelhető. Egy erős idegenbeli túra után hazai pályán vártak tőlük magabiztosabb teljesítményt, de a korai hátrány ellenük dolgozott, és a támadójátékuk hosszú percekre teljesen megtorpant. Sorokin jól védett, de a csapat teljesítménye ezúttal nem volt elég ahhoz, hogy pontokat szerezzenek.

A Blues tehát egy feszült, de megérdemelt győzelemmel szakította meg rossz szériáját. A kérdés ezután az: ez a meccs egy egyszeri fellángolás, vagy egy valódi fordulópont kezdete? Ha képesek megtartani azt a fegyelmet, amit ezen az estén mutattak, akkor az Islanders elleni siker valóban egy új irány kiindulópontja lehet számukra. A kékek legközelebb november 24-én, hétfőn játszanak a New York Rangers ellen, a szigetlakók pedig vasárnap fogadják a Seattle Krakent.