)
A népszerű sportriporter, Török László második apjaként tekintett Szepesire.
„Ha szóba kerül az olimpia, akkor nekem Gyuri „Az” olimpia, Gyuri „A” rádió, minden, ami A-val kezdődik, az ő, így csupa nagybetűvel. Hogy mekkora jellem és személyiség volt, arra csak egy példa. 2004-ben Athénban a Magyarország–Szerbia férfivízilabda-döntőre együtt mentünk Gyurival, megkértem, üljön be mellém a közvetítőállásba, és felvetettem neki, mi lenne, ha együtt közvetítenénk a mérkőzést, de ha ezt nem szeretné, akkor szól bele a mikrofonba, amikor csak akar. A maga módján kifogásokat keresett, hogy ő már nem lát jól, túl messze van a medence – halkan teszem hozzá, hogy soha annyira közeli riporteri fülkém még nem volt egyetlen világversenyen, mint ott Athénban –, aztán egy pillanatra megtorpant, és láttam, valóban elgondolkodik a hirtelen jött lehetőségen, majd megszólalt. „Hidd el, mindannyiunk számára eljön az az idő, amikor már nem szabad közvetítenünk, nekem már nem szabad.” Ezt a mondatát is egy életre megtanultam" – emlékezett vissza Török.
)
Ezt olvasta már?
)
)
)
)
)
)
)
)