Szepesi György halála – Borzalmakat élt túl a legendás rádiós, aki már 3 éve nincs köztünk

Friedlander György néven született 1922-ben Budapesten. Az édesapja Szepesváralján látta meg a napvilágot, így amikor magyarosította a nevét, az iránta való tisztelet jegyében vette fel a Szepesi nevet. A labdarúgásba az angyalföldi grundokon szeretett bele, de hamar belátta, nincs kiugró tehetsége a játékhoz. Aztán jött a II. világháború, s a származása miatt ukrajnai munkatáborba vitték. Az édesapja még rosszabbul járt, hiszen egy koncentrációs táborban lelte a halálát, Budapestről hurcolták el a buchenwaldi lágerbe.

(Még több érdekesség a múltból az Újságmúzeum oldalán.)

A fiatal Szepesi György végül túlélte a borzalmakat, s a magánéleti tragédiákra a rádiózás lett a gyógyír. A háború után közvetlenül, 1945-ben már a Magyar Rádió munkatársa lett s mellette újságíróként is dolgozott. Mindenhová elkísérte a formálódó Aranycsapatot, s ahhoz is ragaszkodott, hogy ha tehette, a pálya széléről közvetítette a mérkőzéséket. Ő volt a rádióriporter 1953-ban, amikor a magyar-válogatott 6:3-ra győzte le Londonban az angolokat, s természetesen az 1954-es, akkor kudarcot jelentő ezüstérmet hozó világbajnokságon is ott volt.

Nem csak labdarúgást közvetített, szinte nem volt olyan sportág, ahol ne tolmácsolta volna a látottakat. A népszerűségére jellemző, hogy mikor már itthon is sokaknak volt tévéje, s focit volt adásban, az emberek akkor is inkább a néma tévé mellett Szepesit hallgatták rádión keresztül. Később volt bonni tudósító, majd 1979 és 1986 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is.

Ez is érdekelheti: Ez az utolsó, Sisiről készült fénykép - ő kapta.

A megítélésére árnyékot vetett, hogy már idős korában kiderült, az ötvenes-hatvanas években ügynöki jelentéseket készített.

Szepesi Györgynek hosszú életet adott a teremtő és végül 2018. július 25-én, 96 éves korában aludt el öröke az Aranycsapat tizenkettedik játékosa.