„Boldog vagyok, mert olyan dolgok történnek velem, amelyektől csak az lehet az ember” – beszélgetés Szoboszlai Dominikkal

Hogy van? Fáradtan, frissen, boldogan?
Fáradtan, frissen és boldogan – felelte egy mosoly kíséretében a magyar válogatott csapatkapitánya, a Liverpoolban kiváló idényt záró, csapatával a Premier League-et megnyerő, hamarosan édesapává váló Szoboszlai Dominik. – Az idény végére elfáradtam, nem tagadom, de mivel kezdődik a nyár, és lesz időm pihenni, egy fokkal máris frissebb vagyok, és persze boldog is, mert olyan dolgok történnek velem, amelyektől csak az lehet az ember.

Ha a csúcspillanatot kellene megneveznie a hosszúra nyúlt idényből, melyik lenne az?
Nem igazán tudok egy jelenetet kiválasztani, de ha nagyon muszáj, akkor azt a momentumot mondanám, amikor a Tottenham elleni mérkőzés végén felhangzott a hármas sípszó. Akkor vált biztossá a bajnoki címünk, az a pillanat tényleg megmaradt a fejemben. Olyan érzelmeket hozott ki belőlem, olyan örömöt adott nekem, amit nem tudok szavakba önteni.

Liverpoolban nem tétlenkednek, az illetékesek szorgosan dolgoznak a csapat megerősítésén, ha Florian Wirtz átigazolása is hivatalossá válik, borítékolható, hogy az eddig sem kicsi konkurenciaharc hatalmas lesz a középpályán. Esetleg Arne Slot beszélt már önökkel az elképzeléseiről?
Még nem. Szerintem ő is élvezi a nyaralást, ahogy mi is fogjuk. Aztán majd eldönti, kit szeretne igazolni, és kik lesznek azok, akik kezdők lesznek. Bizonyára lesznek változások, de én nem tudok konkrétumot, amit pedig az újságok megírnak, az vagy megfelel a valóságnak – vagy nem.

Az már tény, hogy Pécsi Ármint szerződtette a ’Pool, igaz, ő épp az előbb említette nekünk, hogy a válogatottbeli kötelezettségeik miatt még nem tudtak beszélgetni a klubváltásról.
Csakugyan nem tudtunk még hosszabban beszélni, de szerintem szolgálhatok majd Árminnak néhány hasznos tippel. Azt gondolom, képes lesz megugrani ezt a lépcsőfokot. Elsősorban rajta múlik, hogyan alakul a liverpooli karrierje, de abban biztos lehet, ha bármi van, ott vagyok, segítek neki.

A végén még magyaros csapat lesz a Liverpool…
Még csak ketten vagyunk, úgyhogy magyarosnak nem mondanám, de igen, rajta vagyunk…

Úgy fogalmazott, hogy még csak ketten vannak…
Lehetnénk tízen is, nem? Majd meglátjuk, hányan leszünk, de ha úgy kell lennie, hogy még valaki csatlakozik hozzánk, akkor úgy lesz.

Folytassuk a válogatottal: hogyan tekint vissza a nemzeti együttes elmúlt évére?
Ha egy szóval kellene jellemeznem: hullámvasút. Voltunk fent, jártunk nagyon mélyen, megéltünk boldog és szomorú pillanatokat egyaránt. Szerintem egy válogatott életében ez megszokott, nem lehet folyton a topon lenni. Nem is az a kérdés, milyen mélyen vagy, hanem az, hogy onnan vissza tudsz-e jönni. Ez a célunk, minden játékost és stábtagot az vezérel, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el. Tényleg ezen dolgozik mindenki!

A legutóbbi, Azerbajdzsán elleni mérkőzés után Marco Rossi kijelentette, nem reális elvárás a válogatottól, hogy Portugáliát megelőzve, egyenes ágon kvalifikálja magát a világbajnokságra. Egyetért a szövetségi kapitánnyal?
Közülünk mindenki tisztában van azzal, hogy még többet kell beleadnunk, még több akarat kell, hogy kijussunk a vébére. Remélhetőleg szeptemberben ez már látható is lesz a játékunkon. Ahhoz, hogy az álmunk valóra váljon, szükségünk van mindenkire a keretből! Kell tizenegy futballista a pályán, és kell öt, aki beáll, és megpróbálja megnyerni a meccset, ha addigra még nem sikerült. Nem győzöm hangsúlyozni, mindenkire szükségünk van! A foci nem egyéni sport, nem kétszemélyes sport, nem véletlen, hogy egy csapatban egyszerre tizenegy ember van a pályán. Nehéz hónapok elé nézünk, ez nem vitás, kemény erőpróba vár ránk a selejtezősorozatban, ugyanakkor abban bízunk, hogy a vége happy end lesz.

Hetvenegy nap alatt lezajlanak a selejtezők. Egy jó sorozattal akár meg is lehet a negyven éve várt kijutás…
Egyelőre csak az biztos, hogy minden hónapban lesz két meccsünk. Azt nem tudom, jobb lenne-e, ha egymás után lejátszanánk mind a hatot, erre térjünk vissza a szeptemberi kör után. Lehet, akkor azt mondom, hogy bárcsak folytathatnánk a hátralevő négy mérkőzéssel, de az is lehet, hogy azt mondom: hál’ Istennek, némi szünet következik! Az, ugyebár, nem a mi döntésünk, milyen sűrűn lépünk pályára. Egyre több játékos panaszkodik arra, hogy túl sok a meccs, hogy mentálisan és fizikálisan is kifiléznek minket teljesen, ám erről az UEFA-t és a FIFA-t kell megkérdezni…

Az önnek szóló utolsó kérdés erejéig ugorjunk vissza Liverpoolba: hogyan fogadja a kritikát, ha Jamie Carragher személyében egy klubikon fogalmazza meg?
Én annak örülök, hogy egy Premier League-győzelmem van.

Legközelebb a Schäfer Andrással készült interjút olvashatják, az Union Berlin középpályása a brusztos idényről, a lélektanilag fontos azerbajdzsáni győzelemről és a középpályán kialakult versenyhelyzetről is beszél, no meg arról, hogy pályafutása során először történt meg vele, hogy…

AZ EDDIGI RÉSZ(EK):