Az UEFA elnöke az izraeli és az orosz helyzetről is beszélt

2022. február 24-én a Zenit Szentpétervár az UEFA Európa Liga nyolcaddöntőjének visszavágóját játszotta a Betis Sevilla otthonában, ahol a hazai 3–2-es vereség után nem tudta megfordítani a párharcot, és búcsúzott a sorozattól. Aznap reggel Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen, és a Zenit mérkőzése volt hosszú időre az utolsó hivatalos, amelyben bármely orosz csapat szerepelt. Három és fél évnyi, Oroszországot sújtó nemzetközi futballversenyektől való eltiltás után Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke nyíltan beszélt a témáról a politico.eu portálnak.

A szlovén sportvezető már korábban is hangoztatta, hogy a tiltásnak nem szabadna vonatkoznia a fiú és lány utánpótlás-csapatokra.

Az UEFA egyes tagjai állítólag politikai nyomást éreznek, annak ellenére, hogy egyelőre csak a gyermekcsapatok visszatérését fontolgatták.

„A másik dolog pedig az, hogy a gyerekek nem is szavaznak. Nem támogatnak semmilyen politikust” – tette hozzá a sportvezető.

Ceferin azonban megállapítja, hogy Oroszország visszatérésének fő feltétele az ukrajnai háború befejezése.

Oroszország mellett az UEFA egy másik tagja, Izrael is nyílt katonai konfliktusban áll. 2023 október hetedike óta az izraeli csapatok hazai mérkőzéseiket főként Magyarországon és Szerbiában játsszák.

Ceferin arra is kitért, miért játszhatnak továbbra is nemzetközi mérkőzéseket az izraeliek, annak ellenére, hogy a palesztinokkal szembeni cselekedeteiket egyre többen népirtásnak nevezik.

„Nézze, elsősorban személyesen fáj és tönkretesz az, ami ott történik a civilekkel. Ezt már nem lehet tovább nézni. Másrészről viszont nem vagyok híve a sportolók részvételének megtiltásának. Mert mit tehet egy sportoló a kormánya felé, hogy megállítsa a háborút? Ez nagyon, nagyon nehéz. Most az orosz csapatok részvételének tiltása, azt hiszem, három és fél éve tart. Megállt a háború? Nem. Szóval egyelőre nem tudom” – mondta.

Összehasonlította, szerinte hogyan viszonyultak a politikai vezetők eltérően az ukrajnai és a gázai háborúkhoz.

„Azt kell mondanom, hogy az oroszországi és ukrajnai helyzetet tekintve a politikai nyomás nagyon erős volt. Most inkább a civil társadalom, mint a politikusok nyomása érvényesül, mert a politikusok, ami a háborúkat és az áldozatokat illeti, természetesen nagyon pragmatikusak."

„Szerintem a sportnak utat kellene mutatnia, de nem azzal, hogy megtiltja a sportolóknak a versenyzést. De őszintén szólva, ismétlem, az orosz-ukrán háború esetében szinte hisztérikus politikai reakciót tapasztaltunk. Az elsők között cselekedtünk, őszintén hittük, hogy a sport segíthet véget vetni ennek a tragédiának. Sajnos az élet az ellenkezőjét mutatta meg nekünk. Most nem látok nagy reakciót a politikusok részéről. A civil társadalom viszont sokkal aktívabb.”