Az UEFA komolyan megreformálná a vb- és Eb-selejtezőket

A lassan a végéhez közeledő 2026-os világbajnoki selejtezősorozat, akárcsak a legtöbb korábbi, gyakran elaltatta a nagyobb futballválogatottak szurkolóit. Három kevéssé izgalmas ellenfél (Ukrajna, Izland és Azerbajdzsán), a versenyszinthez néha nem megfelelő stadionok és gyakran egyoldalú vagy jellegtelen mérkőzések jellemezték a küzdelmeket – írja a franciaországi l'Équipe.

Ismételten semmi sem adott okot arra, hogy a szurkolók lázba jöjjenek a francia csapattól. Ez a megállapítás Európa-szerte igaz a legtöbb „nagy” nemzetre, és ez az UEFA figyelmét sem kerülte el.

Az európai szövetség (UEFA) attól tart, hogy a világbajnoki és Európa-bajnoki selejtezők egyre inkább a háttérbe szorulnak a nagy bajnokságok és a Bajnokok Ligája rangadói mellett, ezért hajlandó teljesen átalakítani a rendszert.

Október 9-én, a Lisszabonban megrendezett Football Summit elnevezésű eseményen az UEFA elnöke, Aleksander Čeferin elismerte, hogy a jelenlegi séma elavult. „A selejtezők talán másképp is kinézhetnének” – mondta a sportvezető. „Nem lesz több mérkőzés, de a formátum érdekesebb lesz. Jelenleg ezen gondolkodunk.”

A részleteket tekintve egy, a nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságából alakult munkacsoport – melynek elnöke Philippe Diallo, a Francia Labdarúgó-szövetség (FFF) vezetője – kapta a feladatot, hogy javaslatokat tegyen. Két fő irányvonal merült fel. Az első az, hogy a Nemzetek Ligáját használják a nagy tornákra való kvalifikáció rendszerének, ahogyan az már a női szakágban is működik. A második pedig az új Bajnokok Ligája-modell lemásolása: egy bajnoki rendszer, oda-visszavágó nélküli mérkőzésekkel és egy összesített tabellával, amely meghatározza a közvetlen kijutókat és a pótselejtezősöket.

Gyakorlati szinten elképzelhető egyetlen, 54 országot (az UEFA-nak 55 tagja van, de Oroszországot felfüggesztették) magában foglaló csoport, vagy két 27 csapatos csoport, a nagy, közepes és kis nemzetek közötti méltányos elosztással. Ahogy a Bajnokok Ligájában, ahol már bizonyított, ez a rendszer előnyös, mert olyan rangadókat kínál a nagy országok között, amelyek vonzóak lehetnek a szurkolók, de legfőképpen a televíziós társaságok és a szponzorok számára, akiket egyre nehezebb meggyőzni a befektetésről. Mindezt anélkül, hogy a „kicsiket” hátrány érné, akik egy ilyen formulában több, a saját szintjüknek megfelelő ellenféllel mérkőzhetnének meg.

A kérdés az, hogy ez a változás mikor léphet hatályba. A 2024–2028-as ciklust a jelenlegi formátummal adták el a közvetítési jogtulajdonosoknak, ami megnehezíti a határidő előtti bevezetést. A Bajnokok Ligája esetében az UEFA megvárta a 2024-es évet és a televíziós társaságokkal kötött hároméves szerződések lejártát, mielőtt elindította volna az új arculatú versenysorozatot. A szövetség valószínűleg most is hasonlóan fog eljárni, ami egyúttal „marketing” érvként is szolgálhatna az árak emelésére.

Mindenesetre a gondolkodási folyamat még nem zárult le. Amint egy séma előtérbe kerül, a munkacsoport bemutatja azt a nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságának. Valószínűleg ez utóbbi még módosításokat fog eszközölni, de a döntési jogkör nem az övé. A végső szót az UEFA végrehajtó bizottsága mondja ki. Azonban kétségtelen, hogy radikálisan meg akarják változtatni a nyilvánvalóan kifulladt selejtezőrendszert.