Vas Kata Blanka fordítva él: karácsonykor versenyez, februárban karácsonyozik – videóval
)
)
Olvastam, hogy bár október 18-án öt darabba tört a kulcscsontja, és műteni is kellett, már nincs fájdalma. Az orvosa is azt mondta, hogy nyugodtan versenyezhet?
Igen, tényleg már nem fáj semmim, és az orvos is megnyugtatott, hogy minden oké.
A sérülését okozó bukása kapcsán jutott eszembe: tanítják a kerékpárosokat esni?
Megtanuljuk azt magunktól! Estem már nagyokat máskor is, egyszer például egy országúti verseny hajrájában hatvanas tempónál, de akkor mindig volt időm befeszíteni az izmaimat. Most épp az volt a baj, hogy nem voltam felkészülve az esésre, egy egyáltalán nem veszélyes szakaszon csúszott ki a kezemből a kormány, nem volt időm az izmok megfeszítésére.
December elején klubjával, az SD Worxszel síelni volt Livignóban. Ott sem féltette a sérült kulcscsontját?
Pontosítok: snowboardoztam, mert a síelés nagyon rosszul megy. Most próbáltam másodszor, de nem mentem gyorsan, mert nagy tempónál félek, és nem is vagyok a legügyesebb.
(Videón Blanka havas „száguldozása”)
Video edited on Kapwing
Esés nem is volt?
Dehogynem, csak ügyeltem rá, hogy olyankor ne a kezemet tegyem le, mert akkor könnyen megsérülhet az ember csuklója, inkább alkarra igyekeztem letámasztani.
Igen, a snowboardnál a csuklósérülés a legtipikusabb, de ugye jól tudom, hogy a kerékpárosoknál meg épp a kulcscsonttörés?
Az a mondás járja, hogy aki még nem törte el a kulcscsontját, az nem is igazi bringás. Szóval „végre” az lettem…
A sérülése miatt ugyan kihagyott öt-hat hetet, de azóta már több versenyen is indult. Sőt most 26-án is van egy terepkerékpáros világkupa-futama. Először versenyez így karácsonykor?
Dehogy, négy-öt éve mindig.
Uh, az kemény! Ilyenkor hogy néz ki a karácsonya?
Mindig másképp. Van amikor hazamegyek Magyarországra, de van, amikor itt maradok Hollandiában, mint most is. Az én elfoglaltságom miatt olyan is előfordult, hogy 21-ére hoztuk előre a karácsonyozást...
Régebben, amikor még nem volt profi versenyző, milyenek voltak a karácsonyaik?
Nagyon jók, kicsit hiányoznak is. Általában az volt a program, hogy 24-én reggel elmentünk biciklizni apával, a bátyámmal és az öcsémmel, meg a kutyákkal. Elvben ebédre haza kellett volna érnünk, de mindig elkéstünk, emiatt anyu idegeskedett. Aztán délután jöttek a nagymamák, feldíszítettük a fát, s ahogy ez másoknál is megszokott: este ajándékoztunk és megvacsoráztunk.
)
És most hogy néz ki a szenteste?
Ugyanolyan nap lesz, mint bármelyik másik, estére összedobok valami könnyűt és egészségeset, talán lazacot sütök. Az edzések és a versenyzések miatt nem lehet féktelenül zabálni, ezért is jobb, ha itt maradunk. A hazautazás eleve kifárasztana, ráadásul még Pozsonyba is el kell mennünk, mert a barátom családja ott lakik.
Így mikor tud a szeretteivel ünnepelni?
Elég sokára, mert úgy néz ki, hogy csak februárban megyek haza, addig kell csúsztatni a karácsonyozást.
Persze azért a szenteste nem maradhat ki teljesen, ezért ma este egy videócsetelést mindenképp tartunk.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)