A 2026-os labdarúgó világbajnokság jegyei drágábbak, mint valaha, így működik a dinamikus árazás

A jegyértékesítés három fázisban zajlik majd. Először szeptember 10-től a VISA-kártyával rendelkező szurkolók jelentkezhetnek a sorsolásra, ahol legfeljebb 40 jegyet vásárolhatnak (meccsenként maximum négyet, összesen tíz találkozóra). Október végétől december elejéig egy újabb kör nyílik azok számára, akik nem rendelkeznek VISA-kártyával, majd december 5-én – a világbajnoki sorsolás után – indul a „first come, first served” értékesítés, amely során az időben érkezők válogathatnak a fennmaradó belépőkből.

A stadionok helyszínei négy kategóriába sorolják a jegyeket. Az 1-es kategória az alsó karéjhoz, a 2-es a középső szektorokhoz, míg a 3-as és 4-es a felső karéjhoz tartozik. A 4-es kategóriába esnek a legolcsóbb jegyek, ám FIFA egyelőre nem közölte, hogy pontosan hány 60 dolláros belépőt bocsátanak ki, illetve mekkora arányban teszik elérhetővé ezeket az olcsóbb helyeket. Ráadásul a szurkolók nem választhatják meg konkrétan a székeiket: csak kategóriát vásárolhatnak, és a pontos szektor vagy sor kiosztása automatikusan történik.

A döntés, hogy dinamikus árazást alkalmaznak, nem előzmények nélküli. A FIFA a 2025-ös Klubvilágbajnokságon is ezzel a módszerrel kísérletezett, ám ott több mérkőzésre is túlértékelték a keresletet, ami végül drasztikus árcsökkentést eredményezett, és több meccsen így is rengeteg üres szék maradt. Ennek ellenére a szervezet most is kitart mellette, mondván, ez a módszer segíti a bevételek maximalizálását, és egyben a stadionok minél teljesebb kihasználtságát. A FIFA célja, hogy a tornából 3 milliárd dollárnyi jegy- és vendéglátási bevételt érjen el, miközben megdönti az eddigi nézőcsúcsot, amelyet még az 1994-es, szintén Egyesült Államokban rendezett világbajnokság tart.

A szurkolók reakciói azonban kifejezetten negatívak. Sokan „igazságtalannak” nevezik a FIFA jegyértékesítési politikáját, mások „a futball újabb sötét napjaként” értékelték a döntést. Többen attól tartanak, hogy a világbajnokság látogatottsága katasztrofális lesz, és nem éri majd el a szervezet által áhított számokat. Mások azt vetették fel, hogy a FIFA-nak a UEFA példáját kellene követnie, ahol az Európa-bajnokságon a „fan first” jegyek kifejezetten baráti áron voltak elérhetők, így valóban a szurkolók tölthették meg a lelátókat.

A 2026-os világbajnokságot 17 különböző helyszínen rendezik majd az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. Ez önmagában is komoly logisztikai kihívást jelent a drukkerek számára, hiszen aki több városban szeretne meccset látni, annak jelentős utazási és szállásköltségekkel kell számolnia. A stadionok között ott van például az AT&T Stadium Dallasban, az Estadio Azteca Mexikóvárosban és a BC Place Vancouverben.

A FIFA dinamikus jegyárazása tehát egyszerre ígér rekordbevételeket a szervezetnek és rengeteg bizonytalanságot a szurkolóknak. Egy biztos: a jegyvásárlás ezúttal sem lesz egyszerű feladat, és a futballvilág szemét ismételten a FIFA döntései tartják lázban.