Vieritől Pirlóig, Ronaldótól Zlatanig – játékosok, akik az Intert és a Milant is erősítették
)
Hakan Calhanoglu
Milan (2017–2021), Inter (2021–)
Nem kezdhetjük mással a sort, mint a szerda esti mérkőzésen is érintett Hakan Calhanogluval. A török válogatott középpályás 2021-ben viharos körülmények között távozott a Milantól, miután nem újította meg a szerződését. A szabadrúgásspecialista a Rossonerinél a 10-es mezt is megkapta, 172 találkozón 32 gólt szerzett. Utolsó idényében második helyen végzett a csapattal a Serie A-ban.
Calhanoglu éppen a rivális Interhez csatlakozott, ahol már az első idényében azt kellett átélnie, hogy a Milan behúzza a bajnoki a címet…
Christian Vieri
Inter (1999–2005), Milan (2005–2006)
Az átigazolásait tekintve vándormadár Vieri 1999-ben azért csatlakozott az Interhez, mert együtt akart játszani egy bizonyos „Fenoménnal”. Vieri viszonylag hosszú ideig erősítette az Intert, ugyanis sikerült átvinnie az Atlético Madridban és a Lazióban mutatott góllövő formáját. A búcsú viszont csúnya lett 2005-ben, amikor kiderült, hogy Massimo Moratti elnök lehallgatta Vieri telefonját.
„Szégyenteljes, ahogyan a dolgok véget értek. Szeretem az Intert, mindent beleadtam a klubért. Minden nap meghaltam a Nerazzuri címeréért” – nyilatkozta Vieri 2014-ben.
Vieri éppen a Milanhoz távozott, ahol azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamar tovább is állt.
Hernán Crespo
Inter (2002–2003), Milan (2004–05), Inter (2006–2009)
Akár klublegendaként is emlegethetnék az argentint, ha a Liverpool nem dolgozza le háromgólos hátrányát a Milan elleni Bajnokok Ligája-fináléban 2005-ben – az emlékezetes mérkőzésen Crespo rövid időn belül duplázott.
Végül azonban az Inter színeiben sikeresebbnek bizonyult, háromszor hódította el a Scudettót.
)
Mario Balotelli
Inter (2007–2010), Milan (2013–2014, 2015–2016)
Az olasz futball feltörekvő tehetsége volt, amikor 2007 és 2010 között José Mourinho Interjében futballozott. Balotelli hozzáállásával nem kevés probléma akadt, ettől függetlenül a három bajnoki címhez ő is hozzátette a magáét, mielőtt a Manchester Citynél okozott fejfájást Roberto Mancininek.
A Milanban eltöltött első időszakában kivirágzott, 26-szor talált be másfél év alatt. A Liverpoolnál kudarcot vallott, majd 2015-ben visszatért a piros-feketékhez, ekkor azonban már feledhető teljesítményt nyújtott.
Ronaldo
Inter (1997–2002), Milan (2007–2008)
A brazilok csillaga jócskán túl volt a legjobbján, de így is szerzett néhány csodálatos gólt a Milannál eltöltött idényében. Ronaldo az első interes szezonjában extrát nyújtott, minden sorozatot figyelembe véve 34-szer volt eredményes, ráadásul UEFA-kupát nyert a Nerazzurrival.
„Most hagyj békén és maradj csendben. Ha akarod, a meccs után adok neked autogramot” – ezt az önbizalomtól duzzadt Ronaldo mondta Roberto Mancininek az 1998-as UEFA-kupa-döntő során.
)
Andrea Pirlo
Inter (1998–2001), Milan (2001–2011)
Ugyan a pályafutása végéhez közeledve a Juventus színeiben játszott – a torinóiakkal igencsak szoros viszonyt alakított ki –, Milánóban már jóval korábban megvetette a lábát. Carlo Ancelotti Milanjának kulcsfigurája volt, Pirlo 2003 és 2007 között háromszor jutott be a BL fináléjába a Rossonerivel.
„A legjobb középpályás, akit valaha láttam” – hangoztatta többször is Ancelotti.
Clarence Seedorf
Inter (2000–2002), Milan (2002–2012)
Seedorf az Internél eltöltött éveiben is nagy hatást gyakorolt csapata játékára, de a Milannál teljesedett ki igazán. Piros-feketében kétszer emelhette magasba a Bajnokok Ligája trófeáját – az egykori holland válogatott középpályás máig az egyetlen játékos, aki három különböző klub színeiben csúcsra ért Európában.
„Seedorf állandóan beszélgetni akart a taktikáról és a csapat dolgairól. Minden részlet érdekelte. Megszállott volt, csak beszélt, beszélt és beszélt. Egyszer azt mondtam neki, hogy 700 órás napokra lenne szükség, ha mindenki úgy viselkedne, mint ő” – fejtette ki véleményét Seedorf egykori edzője, Massimiliano Allegri 2014-ben a La Republiccának.
)
Zlatan Ibrahimovic
Inter (2006–2009), Milan (2010–2012, 2020–)
A svéd klasszis azon kevesek közé tartozik, akik mindkét klub színeiben maradandót alkottak – nem véletlen, hogy a San Siro Ibrahimovic kedvenc stadionja. Az Inter játékosaként három idény alatt háromszor ért a Serie A csúcsára, majd 2011-ben a Milannal is bajnok lett – utóbbit 2022-ben, 40 évesen, már jóval kevesebb játéklehetőséghez jutva megismételte.
„Minden nap szét fogja zúzni a futópadot. A koronavírus nem jelenthet akadályt neki, hiszen ő mindenkinél erősebb. Cigarettával a szájában fog játszani” – mondta Ibrahimovic kapcsán Christian Vieri 2020 októberében, amikor a svédek legendája versenyt futott az idővel, hogy ott lehessen a Derby della Madonninán.
Ibrahimovic ezúttal biztosan nem jut szóhoz, hiszen nem tagja a Milan keretének a kieséses szakaszban.
És a többiek…
Roberto Baggio – Milan (1995-97), Inter (1998-2000)
Drazan Brncic – Milan (2000-01), Inter (2001-03)
Umit Davala – Milan (2001-02), Inter (2002-04)
Mancini – Inter (2008-10), Milan (2010)
Matias Silvestre – Inter (2012-13), Milan (2013-14)
Leonardo Bonucci – Inter (2005–2007), Milan (2017–2018)
Edgar Davids – Milan (1996-97), Inter (2004-2005)
Francesco Coco – Milan (1995-2002), Inter (2002-2007)
Antonio Cassano – Milan (2011-12), Inter (2012-13)
Taribo West – Inter (1997-99), Milan (2000-01)
Thomas Helveg – Milan (1998-2003), Inter (2003-2004)
Guly – Milan (1998-2001), Inter (2001-04)
Giampaolo Pazzini – Inter (2011-12), Milan (2012-15)
Dario Simic – Inter (1999-2002), Milan (2002-08)
Maurizio Ganz – Inter (1995-97), Milan (1998-2001)
Giuseppe Favalli – Inter (2004-06), Milan (2006-10)
Patrick Vieira – Milan (1995-96), Inter (2006-10)
Sulley Muntari – Inter (2008-12), Milan (2012-15)
Cristian Brocchi – Milan (1994-98), Inter (2000-01), Milan (2001-09)