Waltner Róbert: Böde Dániel nekem is köszönheti, hogy most itt tart

A másodosztályú Szentlőrinc vezetőedzőjeként dolgozó, 47 esztendős szakember az m4sport.hu-nak adott interjúban elárulta: együttese – amely a Merkantil Bank Ligában a várakozásokon felül teljesítve az ötödik helyen áll – semmiképp nem szerepel majd az NB I-ben a következő idényben, noha ennek kiharcolására még van matematikai esélye, mivel a klub nem adta be az élvonalbeli licenckérelmet.

A hatszoros válogatott korábbi csatár elmondta, hogy régebben szerette volna Csank János, Verebes József vagy éppen Gellei Imre pályafutását másolni, de mára már másként látja az életet.

„Nem szeretnék ilyen nagy nevű edző lenni. Inkább az a célom, hogy bárhova megyek edzőnek, onnan úgy távozzak, hogy bármilyen eredményt érek el, jó embernek tartsanak. Ha jó edzőnek is gondolnak, az még plusz, nyilván megpróbálom kihozni magamból a maximumot. Mindenhol próbálok valami olyat csinálni, ami megmarad, amire emlékeznek, eddig nagyjából sikerült jó pár helyen” – vélekedett.

Felidézte azt a – 2022-ben kezdődött – időszakot is, amikor Pakson dolgozott, ami az egyik álma volt korábban. Amikor odakerült, még nem dőlt el, hosszabbít-e az egyesület Böde Dániellel, akinek nem esett jól, hogy a leigazolt Varga Barnabás lett az első számú center.

„Az én bűnöm az volt, hogy kétszer egymás után nem cseréltem be. Ezt vette zokon Dani, és kérte a szerződése felbontását” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy neki nem volt problémája Bödével, a játékos nem akart vele dolgozni. „A klubon belül megpecsételődött a sorsom, az én nyakamba varrtak mindent, én voltam a bűnbak, nem voltam szimpatikus ember.”

Meglátása szerint azonban ezzel együtt is jót tett Bödével.

„Azt, hogy most így szerepel, köszönheti nekem is. Lett benne akkora dac, akkora bizonyítási vágy, amit ez a szituáció hozott ki belőle. Nem hosszabbította volna meg a pályafutását, ami aztán nagyon szép lett” – szögezte le. „Nekem is meg akarta mutatni, hogy ennél jobb, de én tudtam, hogy ő jó futballista. Nem akartam neki ártani.”

Zalaegerszegen viszont – elevenítette fel – nagy szeretetnek örvendett, ott még játékosként öt gólt szerzett egy meccsen az ősi rivális Haladás ellen.

A mesterötöst felidézve kiemelte: azon a találkozón mind az öt helyzetét értékesítette, és bár nem volt szokása a tizenhatoson kívülről lőni, pláne nem ballal, akkor még ez is bejött neki.