)
)
Borbás Barna újságíró kolléga, a Válasz Online munkatársa, történész, büszkén gondolhatott arra a bizonyos történelmi találatra, amelyet 1903. április 5-én a dédnagyapja, Borbás Gáspár lőtt. S hogy ki is volt a híres rokon, azt egy történelmi tablószerű könyvben, az Első gólban írta meg.
Az első meccsen jól elvertek bennünket az osztrákok. Bécsben 5–0-ra kapott ki története első mérkőzésén a magyar válogatott. A XX. század legeslegelején jártunk, a futball akkoriban még afféle polgári testmozgás volt. De a címer ott a dresszen már megkövetelte, hogy a viselője a hazájáért is hajtson. Így aztán a második találkozón, 1903. április 5-én a Millenáris-pályán megszületett a várva várt siker: a cseheket 2–1-re győzték le a mieink.
)
A történelmi első gólt a jókötésű Borbás Gáspár szerezte.
„Tizenegy esztendővel a halála után születtem, s gyerekként nem is tudtam igazán felfogni, hogy milyen felmenővel büszkélkedhetek – kezdett bele története mesélésébe Barna. – Szerencsére van egy nagynéném, aki még él, s aki rengeteget mesélt a dédnagyapámról, Borbás Gáspárról. Tőle tudom, hogy idős korára komoly, zárkózott ember lett, aki soha, sehol nem beszélt a sportsikereiről, arról, hogy 41-szer lépett pályára a magyar válogatottban, hogy játszott a MAC-ban és a Ferencvárosban. S arról a bizonyos történelmi gólról sem mesélt, megőrizte magának a titkát. Csakúgy, mint a politikai szerepvállalását, a hihetetlen önfeláldozását, emberek megmentését, amely legalább olyan fontos része volt az életének. Újságíróként dolgozom, s hosszú ideig érlelődött bennem, hogy meg kell írnom dédnagyapám életregényét. Történész végzettségem segített ebben, hazai és külföldi levéltárakban kutakodtam, gyűjtöttem az anyagot. Izgalmas, magával ragadó nyomozás volt ez, s eleinte úgy voltam vele, amit találok, leírom. Aztán egyre összetettebb és izgalmasabb lett ez az életút, amely természetesen a sportról, a futballról, no meg a dédnagyapám csodálatra méltó humánus tevékenységéről szól.”
)
Borbás Barna könyve Első gól címmel jelent meg, a Magyar Labdarúgó Szövetség közbenjárásával és részvételével. Akik elolvassák ezt a különleges életregényt, valóságos időutazáson vehetnek részt. Megismerhetik az amatőr labdarúgás hőskorát, a nemzeti csapat első gólszerzőjének fiatalságát, a sportághoz való viszonyát, ügyvédi munkáját, no meg azt a hősies tevékenységet, amelyet a II. világháború során véghez vitt.
)
„Magam is megdöbbenve olvastam a bátorságáról – folytatta Borbás Barna. – Baráti kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, mi több, közvetlen segítője volt, s nem mellékesen a Nemzeti Radikális Párt tagja. Bajcsy-Zsilinszky dédnagyapámékat csak napkeleti bölcsekként emlegette. A rokonom akkoriban rendszeresen publikált a Szabadság című lapban. Aztán amikor a II. világháborúban megkezdődött a zsidók deportálása, folyamatosan azon dolgozott, hogyan segíthetné honfitársait. Ügyvédként iratokat hamisított nekik, menleveleket készített számukra. Tevékenyen vett részt a vagyonkimentésükben, s ha arra került sor, bement a gettóba, pénzt és élelmet vitt nekik. Rengeteg anyagot, és még több köszönőlevelet találtam. Arra is büszke vagyok, hogy a Teller családnak is rengeteget segített. A sors meghálálta a jócselekedeteit, mert 92 évig élhetett, és 1976-ban hunyt el.”
)
Verset is írtak róla
Borbás kiváló képességű labdarúgó volt, de futóként is számos versenyt nyert, még az olimpiai atlétakeretbe is meghívták. Az FTC alapító tagja, 41 mérkőzésen szerepelt a válogatottban és 11 gólt szerzett. Nevéhez fűződik az FTC (bajnoki) és a magyar válogatott első gólja. Rendkívül sportszerű játékos volt, csapattársa, a kapus Fritz Alajos még verset is költött róla:
„Most jön csak az igazi
Név szerint Borbás Gazsi,
Ő a csapatunk lelke,
Csatársorunk balszélsője,
és van ok rajongani
most kiért –
a legjobb magyar futballistáért”
)
)
)
)
)
)
)