Zsivótzky Gyuláról nevezhetik el az atlétikai vb stadionját – videóval
)
)
Pedig erős érveink voltak. Csák Ibolya, ugye, nemcsak olimpiai bajnok, de egész pályafutása során egyszer sem kapott ki magasugró-versenyen. Németh Imre kalapácsvető mellett az ötkarikás aranya és három világcsúcsa mellett még érv, hogy a fiából – Németh Miklós gerelyhajító – is olimpiai bajnokot nevelt. Iharos meg a legnagyobb futózsenink volt, Paavo Nurmin kívül az egyetlen a világon, aki egyszerre tartotta 1500, 5000 és 10 000 méteren is a világcsúcsot.
)
Miután Baji szavaiból az derült ki, hogy egyikük sem lesz befutó, legfeljebb két tippünk maradt: Bauer Rudolf, a magyar atlétikai első olimpiai bajnoka (1900 Párizs, diszkoszvetés) és Zsivótzky Gyula kalapácsvető, Mexikóváros bajnoka (1968), kétszeres olimpiai ezüstérmes, kétszeres világcsúcstartó.
Valljuk be, Bauer nevét ma már, halála után kerek kilencven évvel kevesen ismerik, reméljük, lesz azért az atlétikai világbajnokság keretében olyan rendezvény, ahol a sportbarátok szélesebb köre is többet megtudhat róla.
)
Hogy Zsivótzky miért jobb, mint a Sportal három ajánlata, nem tudjuk, de az biztos, vagy legalábbis az hírlik, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség és a Magyar Edzők Társasága is őt ajánlja, döntés pedig alighanem „magasabb szinten” születik majd.
Vitathatatlan, hogy sportpályafutása alapján Zsivótzky is méltó névadó lehet, ugyanakkor képzeljük el, ahogy a világ minden pontjáról érkező tévések majd megpróbálják kimondani a nevét…
)
)
)
)
)
)