A cél az, hogy visszajussunk mihamarabb

Búcsúzott a 16 csapatos elitvilágbajnokságtól a magyar jégkorong-válogatott, mivel szétlövéssel 4-3-ra kikapott az osztrák együttestől. MTI/Illyés Tibor
Hajszálon múlt a magyar jégkorong-válogatott számára, hogy teljesítse kitűzött célját, és bennmaradjon a 16 csapatos elitben a világbajnokságon.

A csapat a két fontos mutatóban az utolsó, 16. helyen végzett a csoportkörben. Fórban 13 előnyből csak egyszer volt eredményes, az Ausztria elleni utolsó körben, míg hátrányban 22 alkalomból 11-szer kapitulált, ez az 50 százalék egészen gyatra.

Ezen kívül a kapura lövési szám is borzasztóan alacsony volt: a hét mérkőzésen összesen 108-szor tesztelte a csapat a riválisok kapusait, ez alig 15-ös átlag, a duplája lenne megfelelő Kevin Constanitne szövetségi kapitány szerint.

Ha az orosz rulettnek is nevezett büntetős párharcot megnyerte volna a válogatott, akkor most a prágai-ostravai vb-re készülhetne, ezzel szemben 2024-ben a divízió I/A vár rá. Az ellenfelek a szintén most búcsúzó Szlovénia, valamint Olaszország, a Koreai Köztársaság, Románia és a feljutó Japán lesznek. Az MTI értesülése szerint - mivel a két kieső nem pályázhat - a négy szóba jöhető rendező országból egyedül Olaszország adott be pályázatot a torna rendezésére, mégpedig valószínűleg bolzanói helyszínnel.

A válogatott legponterősebb játékosa Sebők Balázs és Bartalis István lettek 5-5 ponttal (1 gól, 4 gólpassz), míg Sofron István négy góljával a legeredményesebb. A lőtt és kapott gólokat összegző úgynevezett plusz/mínusz mutatóban csak Bartalis (+2) és Erdély Csanád (+1) zárt pozitívan, az utolsó meccsre kényszerűségből beszállt Németh Kristóf nullán, a másik 23 mezőnyjátékos pedig mínuszban végzett, különösen Vincze Péter -8-a és Sebők -7-e szembetűnő. A kapuban Bálizs átlagban 3,68 gólt kapott és 89,86 százalékkal védte a lövéseket, míg Horváth Dominiknál ez a két mutató 7,00 és 84,33.

A svéd élvonalban, azaz Európa egyik legerősebb bajnokságában játszó Galló Vilmos szerint bebizonyították, hogy éretté váltak az elit-vb szintjére, és most csak egy hajszál választotta el őket attól, hogy a válogatott történetében először bennmaradjon a legjobbak között.

„A cél ez volt, ezért hajtottunk. Nem jó érzés büntetőkkel kikapni és búcsúzni" - tette hozzá a Linköping csatára, aki Tamperében 1+1-gyel zárt, és Bartalis (13) után a legtöbbször lőtt kapura, 11-szer.

Vincze Péter - alátámasztva a szövetségi kapitány szavait - úgy véli, hogy éppen a speciális egységek jelentik a választóvonalat például a bennmaradó osztrák és a kieső magyar válogatott között.

„A sorsdöntő meccsen ők három előnyből kettőt lőttek be, ezzel tartották a lépés velünk, és a végén jobban összpontosítottak" - tette hozzá.

Sebők - aki 14 év után hagyja el Finnországot és lesz a német Iserlohn Roosters légiósa - kiemelte, pályafutása során legalább egyszer szeretné átérezni a bennmaradás élményét, és most először ezért kell hajtani, hogy mielőbb visszajusson a válogatott az elitbe.