)
)
Boris Becker a nyolcvanas években a tenisz csodagyerekeként robbant be, 1985-ben és 1986-ban is megnyerte a wimbledoni tornát. Ez egyben hatalmas nyomást is helyezett rá, és mindössze 19 évesen, 1987-ben rászokott az altatókra.
1987-ben azt éreztem, hogy nem tudom feldolgozni a nyomást, nem tudok aludni. Az agyam állandóan dolgozott, teljesen kimerült voltam. Beszéltem a német válogatott orvosával, aki adott altatókat, és mondta, hogy ezzel aludjak hat órát, és akkor friss leszek. És eljött az a pont, amikor már nem tudtam aludni nélkülük.
– mondta Becker az Expressnek.
Becker 1989-ben megnyerte a harmadik wimbledoni bajnokságát, a következő évben pedig megvédhette volna címét, de nem sikerült. És ő ezt a pirulák hatásával magyarázza.
1990-ben megint alvászavaraim voltak. És elkövettem azt a hibát, hogy az utolsó pirulát a döntő napján hajnali ötkor vettem be. Az edzés 11-kor, a döntő pedig kettőkor volt. Én 11:30-kor felkeltem, gyorsan bekaptam valamit, majd mentem a pályára. És nagyon lassan kezdtem.
Becker az első két szettet 6:2, 6:2-re bukta el Stefan Edberg ellen, hogy aztán visszajöjjön a meccsbe: két 6:3-as játszma után 4:1-re vezetett az ötödikben, amikor Edberg egymás után öt játékot megnyerve a maga javára fordította a mérkőzést.
Azt mondtam magamban: te hülye, már hamarabb lezárhattad volna a meccset. Le kellett volna állnom az altatókkal, mert nem vezetnek sehová.
)
)
)
)
)
)
)
)
)