Erre csak 1-2 százalék esély volt - megszólalt a debreceni válogatott röplabdást újraélesztő csapattárs

A 28 éves játékos gond nélkül elkezdte a mozgást a csarnokban, de aztán összeesett, elvesztette az eszméletét. Nem túlzás: az élete múlt azon, hogy a körülötte lévők mit tesznek, hogyan avatkoznak közbe: szakszerű ellátást kapott, aminek köszönhetően nem történt tragédia. A DESOK csarnokban – ahogy az egyetem többi sportlétesítményében is – volt egy félautomata defibrillátor, amit beüzemeltek, mivel azonban a készülék nem javasolta, hogy defibrilláljanak, így Árvai vezetésével folytatták a mellkaskompressziókat a társak egészen a mentők kiérkezéséig. Röviddel ezután már magához is tért Blázsovics.

„Elkezdtem az edzést, majd filmszakadás. Később képek villantak fel a mentőautóból, de teljesen csak a kórházban tértem magamhoz. Örökké hálás leszek Árvai Petinek, amiért megmentette az életemet. Nem győzöm neki eléggé megköszönni, amit értem tett. Az eddigi vizsgálatok szerint minden rendben, de még vár rám egy szív ultrahang is, ami sorsdöntő lehet a jövőmet illetően. Bízom benne, hogy folytathatom a sportot, nagyon szeretnék a következő szezonban a DEAC-ban játszani, de nyilván az egészség fontosabb” – mondta klubja honlapjának Blázsovics.

Dr. Árvai Péter, már a munkája miatt is, nem először találta magát szembe ilyen drámai helyzettel, de itt nem egészségügyi intézményben kellett segítenie, hanem edzés közben. Hiába a szakmai rutin, őt is mélyen érintette az eset. Nagyon boldog, hogy tudott segíteni játékostársán.

– Extraligás csapat edzésén történt mindez, ráadásul éppen a legkeményebb gyakorlatom közben, százhatvan volt a pulzusom, ami nehezített a helyzeten, amikor szóltak a többiek, hogy baj van – mondta a Sportálnak vasárnap Dr. Árvai Péter. – Minden ilyen esetnél nem egyetlen ember, hanem csapat működik közre. Én is hálás lehetek, hogy a mellettem lévő társak, akik közül többen is orvostanhallgatók, segítettek a mellkasi kompressziónál, ami fizikailag is megterhelő, különösen fontos. Talán nem is kell hangsúlyoznom, mennyire örültünk, hogy Péter magához tért.

Az újraélesztés utáni napon már várt rá egy huszonnégy órás műszak a kórházban, ahol sajnos előfordulnak hasonló esetek, de így is rengetegen gratuláltak neki a tapasztalt kollégák, ismerősök közül. Korábban a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján tanították meg a szakszerű újraélesztésre, ami most a csapattársát megmentette.

– Van ebben valami sorsszerű, hogy találkoztunk Péterrel – mondta Árvai. – Alig néhány napja ismerem, hiszen ő új játékos, hozzánk igazol, eddig nem is beszélgettünk olyan sokat... Mesélte, hogy néhány nappal ezelőtt elment futni, belegondolni sem merek, mi történt volna, ha ott lesz rosszul. Meglátogattam azóta a kórházban, nagyon hálás volt, és megkérdezte tőlem, hogy „meleg volt a pite?” Azt válaszoltam, hogy meleg volt. Azt is kérte, mondjak számot is, mennyire. Meg is tettem, annak az esélye, hogy valaki az újraélesztése után tizenkét órával már SMS-t küldjön, telefonáljon, nem is tíz, hanem talán csak 1-2 százalék.