Ferencvárosi cél a Salzburg elleni premier előtt: ne legyen kedvező az első benyomás!

Ha csak a múltat nézzük, a Fradi esélyesebb a Salzburgnál: a 36-szoros magyar bajnok csap össze a 17-szeres osztrák aranyérmessel.

Más kérdés, hogy a 17-ből „csak” 14 kötődik a 2005 óta íródó RB-érához: immáron húsz éve, hogy a Red Bull átvette az 1933-ban alapított klubot. Mindez jelentős változásokkal párosult: az egylet színe lila-fehérről piros-fehérre, a neve pedig SV Wüstenrot Salzburgról RB Salzburga módosult. Az új korszak hiába ígért kiváló szakmai munkát és azzal együtt soha nem látott sikereket, a tradíciót nagy becsben tartó szurkolók közül sokan elpártoltak a csapat mellől – olyannyira, hogy még 2005 októberében megalapították az SV Austria Salzburgot, amely annak rendje és módja szerint lila-fehérben tette meg az első lépéseket – még az osztrák labdarúgás hetedik vonalában. Mára felküzdötte magát a másodosztályig, ha egy így megy tovább, idővel még annak is eljöhet a napja, amikor Salzburg–Salzburg derbit rendeznek Mozart szülővárosában…

Bár az Austria hívei nem engednek a múltból, hivatalosan az RB tekinthető a 92 éve alakult klub jogutódjának. S ha innen nézzük, a csütörtök esti lesz az első meccse az FTC ellen.

Ha hihetünk a magyarfutball.hu adattárának – és miért ne hihetnénk, amikor Magyarország egyik legprecízebb portáljáról beszélünk?! –, a Salzburg eddig hat tétmérkőzést vívott magyar csapat ellen: kettőt-kettőt a Vasas, a Csepel és a Váci Izzó ellen.

Úgy bizony, a nemzetközi porondon találkozott említett gárdákkal: a Vasassal és a Csepellel a Közép-európai Kupában, a Váccal pedig az Intertotó Kupában. Hogy ez milyen rég volt, arról csak annyit, hogy azóta mindkét sorozat megszűnt…

Az archívum persze őrzi az eredményeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy mindannyiszor az osztrák gárda jött ki jobban a párharcokból. Először 1970 őszén, amikor a KK első fordulójában október 28-án 3–1-ra kikapott a Fáy utcában, de aztán a november 4-i visszavágót 3–0-ra megnyerte. Még ugyanebben a kiírásban a Csepelt is az útjába sodorta a sors, és ugyan a kék-pirosak számára jól kezdődött az elődöntő (Hunyadi László és Losonczi Flórián góljával kétgólos előnyt csikartak ki az első felvonáson), Salzburgban 4–1-es vereséget szenvedtek, így Karl Schlechta csapata került az NK Celik Zenica elleni fináléba. Ami végül különös körülmények között ért véget: noha a trófea sorsáról két mérkőzés lett volna hivatott dönteni, az első összecsapás – a labdarugoadattar.hu szerint – a Salzburgra lesújtó vihar miatt félbeszakadt, az érintettek pedig abban állapodtak meg, hogy semleges pályán, egy meccsen döntik el, kit illet meg a serleg. A végül az olaszországi Goriziában rendezett csatát a Celik nyerte 3–1-re, így Angyalföldön és Csepelen sem vigasztalhatták magukat azzal, hogy a későbbi győztes ejtette ki őket.

Húsz év múltán a Vác sem járt sokkal jobban. Jóllehet az a két mérkőzés nem továbbjutásra ment 1991 nyarán: az Intertotó Kupában „csak” csoportmeccseket játszottak a csapatok. Július hetedikén 2–1-re nyert az az idő tájt Casino Salzburg néven futó osztrák együttes Vácon, tíz nappal később 1–1-es döntetlen született Ausztriában.

Harmincnégy év után találkozik tehát újra a Salzburg magyar klubbal. Méghozzá azzal a Ferencvárossal, amely az 1. Simmeringer FC-től kezdve a First Viennán, az Austria és a Rapid Wienen át az Admira Wackerig számtalan osztrák csapattal összemérte már az erejét, de a Salzburggal, ugyebár, még nem.

Úgy tartják, fontos az első benyomás – nos, az Üllői úton aligha bánnák, ha az osztrák sztárcsapat idővel ne emlékezne jó szívvel az első „randevúra”…