Hol a vége a doppinghazugságnak?

11:02 - 19. október 2022.
Getty

A gólnak, ugye, a futballban két definíciója van:

1. Gól az, ha a labda teljes terjedelmével túljut a gólvonalon.

2. Gól az, amit a bíró megad.

Ugyanígy a doppingolásnak is két meghatározása van:

1. Doppingol az, aki tiltott ajzószereket használ.

2. Doppingol az, aki lebukik.

Nos, mindez csak onnan jutott eszembe, hogy a Sportalnak adott exkluzív interjúban Jarmila Kratochvílová, akinek 39 éve él a világcsúcsa, s aki anno elég férfiasnak tűnt, határozottan kijelentette, hogy ő csak kőkeményen edzett, de soha nem nyúlt tiltott szerekhez. Hadd legyek jóhiszemű: elfogadom, amit Jarmila mondott nekünk.

De akkor el kell hogy fogadjam azoknak is a szavát (bár velük nem beszéltem), aki ugyanebben a számban, a női 800-on az örökranglista TOP7-jében vannak 40, 46 évvel ezelőtti eredményekkel. Ha viszont ez stimmel, akkor a maiakkal van a baj, akik képtelenek ebbe az elit mezőnybe betörni – annak ellenére, hogy javultak az edzésmódszerek, a futócipők, a pályák.

Szóval valami nem stimmel. Az a gyanúm, mindannyian pontosan tudjuk, mi nem.

De ha már doppingról beszélünk! Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy mivel ma is rengetegen élnek vele, jobb lenne engedélyezni a doppingszereket – természetesen csak 18 éven felülieknél, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Jó, jó, tudom, erre sokak válasza az, hogy az ajzószerek használata ellentétes a sport szellemével. Lehet, de szerintem a csalás még sokkal inkább.

Különben is: ha valaki elmegy egy Rolling Stones-koncertre, csak az érdekli, mit teljesít a színpadon Mick Jagger. Számít az, hogy a színpadra lépés előtt hány viszkit hajtott fel?

Ugye, hogy nem!

Akkor meg…?