)
)
Nagy szívességet tettek nekünk az irániak, 45:44-gyel eltakarították az útból a jóval esélyesebb amerikaiakat. Szóval a hetediknek rangsorolt perzsák ellen kellett „csak” továbbjussunk, hogy este az aranyéremért vívhassunk.
Nos ehhez képest az első kör minimum borzalmas volt, mindhárom magyar kikapott, az irániak 15:7-re elhúztak. A helyzet olyan aggasztó volt, hogy a szakvezetés lecserélte az első meccsén 5:1-re vereséget szenvedett Gémesi Csanádot, s az Európa-bajnokságon hasonló helyzetben remekelő Rabb Krisztiánt cserélték be.
Nos, ennél jobb döntés aligha születhetett volna, mert zsinórban hat tust adott a Szilágyit 5:3-ra legyőző Rahbarinak. A folytatásban a perzsa feljött, de 9:5-re mégis az ifjú tehetség nyert, azaz négy tusra (16:20) megközelítettük a riválist. Jött újra Szilágyi, akinek, tudjuk, az egyetlen hiányzó címe az olimpiai csapatarany, azaz nyilván extrán motivált. Ha csak egy tussal (6:5) is, de Áron nyert, s tovább csökkentette a különbséget. Viszont Szatmári újabb vereséget szenvedett, így 25:30-ról kezdtük az utolsó kört.
És megint jött a zseniális Rabb, hála neki, 33-nál utolértük az irániakat, viszont sajnos az utolsó két tus az ellenfélé volt, azaz 33:35-ről kellett megpróbálnia a fordítást a Szatmári, Szilágyi kettősnek.
Úgy tűnik, Rabbtól megtáltosodott Szatmári is, zsinórban három tussal kezdett Rahbari ellen, s végre átvettük a vezetést (36:35), Sőt zsinórban még háromszor talált, mire az iráni eggyel tudott válaszolni. Aztán még kettőt, 39:39 után az volt a tét, melyik csapat állhat fel vezetéssel a legutolsó asszóra. Sajnos nem a miénk lett...
Az elvben két legjobb, Szilágyi és Pahdamani csatáján múlt, ki jut a döntpbe, s vívhat Koreával az aranyért. A perzsának ehhez elég volt öt tus, Szilágyinak hat kellett... Az első hármat Áron adta, s bár még szépített az ellenfele, a végén egy idegőrlő videózás után nekünk ítélték az utolsó találatot – teljes joggal.
20.30.kor aranymeccs Korea ellen.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)