Robbie Keane: Ha ez így megy tovább, Varga Barnabás és Tóth Alex teljesen kiég!

Azok után, hogy a 16. perctől fogva gól-, a 38. perctől már emberhátrányban is játszó Ferencváros a 94. percben egyenlített a Viktoria Plzen ellen, a zöld-fehérek vezetőedzője, Robbie Keane mosolyogva ült be az Európa-liga-találkozót követő sajtótájékoztatóra, nevetve meg is jegyezte: „Siessünk, mert későre jár, és holnap edzés van…”

Aztán persze komolyra fordította a szót, elsőként az Index kérdésére beszélt az első és a második félidő közötti különbségről, illetve arról, hogy Cebrail Makreckis kiállítása jelentette-e az ébresztőt.

„Nem kell nekünk soha a piros lap – jelezte az ír szakember, hogy eltekintett volna attól, hogy megfogyatkozva küzdjenek csaknem ötven percen át. – Nem tetszett a gól, amit kaptunk, és persze nem tetszett a piros lap sem. A szünetben azt mondtam a játékosoknak, bátorságra van szükségünk! Nekik szegeztem a kérdést: felteszitek a kezeket, és elfogadjátok, hogy kikaptunk, vagy kimentek és harcoltok! Mert az a Robbie Keane-csapat, amely, bármi is történik, az utolsó leheletéig küzd! A srácok kimentek és harcolták, bizonyították, hogy – elnézést a kifejezésért – van tökük! Ha nem is nyertünk, boldog vagyok!”

Az MTI afelől érdeklődött a vezetőedzőnél, hogy elégedett, mert emberhátrányban szerzett egy pontot a Fradi, vagy inkább csalódott, mert ha nincs kiállítás, talán egyenlő létszámban lett volna esélye a győzelemre is.

„Nem érdemes azon tanakodni, mi lett volna, ha… – érkezett a válasz. – Az tény, hogy a szünet után tíz emberrel is megvoltak a lehetőségeink, Ötvös Bence előtt is adódott egy nagy helyzet. Minden meccsen nyerni akarok, de azok után, hogy huszonöt évig futballoztam, hét-nyolc esztendeje pedig edzősködöm, tudom, hogyan működik a foci. S tudom azt is, hogy nem győzhetek mindig. Ezért is vallom: ha nem nyersz, legalább ne veszíts! Olyan a karakterem, a hozzáállásom, hogy emberhátrányban is hittem a döntetlenben. Azért is cseréltünk úgy, ahogy. Három csatárral játszottunk, akik beálltak, mind hozzátettek a játékhoz. Amit Gabi Kanichowsky művelt, egyenesen lenyűgöző volt! Önök nem biztos, hogy ugyanazt látják, amit az edző, ezért is mondom, elképesztő, ahogy a labda nélkül mozgott, ahogy üldözte a labdát. A végén pedig a beadása is gyönyörű volt – Alekszandar Pesics fejese nem kevésbé. Amikor beküldök valakit, azt kérem tőle: ha pályára lépsz, csinálj valamit, okozz nekem fejtörést a következő meccs előtt a kezdő tizenegy kapcsán!”

A Sportal arról kérdezte a 46 éves szakvezetőt, hogy még az utolsó, vagyis a 94. percben is hitt-e az egyenlítésben.

„Igen! – vágta rá. – Őszintén mondom, éreztem, hogy döntetlen lehet a vége. Ehhez kellett a közönség is. Máskör a szurkolótábor a tizenkettedik ember, most a tizenegyedik volt… Nem tudok elég hálás lenni a drukkereknek, amikor minden szempontból hátrányban voltunk, akkor is folyamatosan énekeltek, űztek-hajtottak bennünket. Ők jobban megérdemelték ezt a döntetlent, mint mi. A gólunk után azért is futottam a fanatikusok felé, hogy jelezzem, milyen nagyra értékelem a támogatásukat, a kitartásukat. Ezen az estén az egész stadion együtt volt, a szurkolók eggyé váltak a csapattal – ez az, amit imádok!”

Ez akár végszónak is megtette volna, de…

…amikor már úgy tűnt, nincs több kérdés, Robbie Keane magához ragadta a szót.

„A vasárnapi meccsel kapcsolatban nem kíváncsiak semmire? Nem kérdezik meg, hogy azok után, hogy ma is több magyar játszott, hogyan lesz öt magyar a csapatban a Győr ellen?”

Ezek után már kérdezni sem kellett a szakembert, aki így folytatta:

„Azok a légiósok, akik most beálltak, és jól teljesítettek, lehet, nem is tudnak játszani. A szabályok miatt, igen, nekem ugyanis kötelességem betartani azokat. Ahogyan az írek, a magyarok is szeretnének kijutni a világbajnokságra, ugye? Magyarország miniszterelnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is ezt szeretné, ez nyilván érthető. De… Ha ez így megy tovább, azt Varga Barnabás és Tóth Alex nagyon megsínyli! Mire elkezdődik a vébé, teljesen kiégnek, mert addig szinte minden mérkőzésen játszaniuk kell. Aki hatvan-hetven mérkőzéssel a lábában utazik el a világbajnokságra, gyakorlatilag használhatatlan lesz. A Premier League-ben folyamatosan szóvá teszik a menedzserek, hogy túl sok a mérkőzés, és valóban túl sok, ők azonban tudnak variálni, annyi külföldit játszatnak, amennyit csak akarnak. Az NB I-ben ez nem így van. Ettől még betartom a szabályokat, jóllehet nem lesz könnyű…”

A sajtótájékoztató végül itt és így ért véget.