A Premier League legrosszabb bajnokai: ezt az „elismerést” akarja elkerülni a Liverpool

Arne Slot tavaly nyáron egy rendkívül nagy kihívást jelentő feladatot vállalt el. Nem is annyira a munka nehézsége miatt, hanem azért, mert őt választották Jürgen Klopp utódjának az Anfielden. Senki sem várt bajnoki címet a Liverpooltól, de a holland edző lenyűgöző módon mégis elhozta azt.

A Liverpool a szezon nagy részében mindent és mindenkit letarolt, ahogy Mohamed Szalah is, aki úgy kerülgette az ellenfél védőit, mint a bójákat. Az egyiptomi 29 góllal és 18 gólpasszal zárta a szezont, ami lenyűgöző. Azonban ebben a szezonban a 33 éves futballista nélkül a Liverpool sem a régi.

Egy rekordokat döntögető nyár után, amely során többször is átigazolási csúcsot döntöttek Florian Wirtz, majd Alexander Isak leigazolásával, és összesen több mint 400 millió fontot költöttek még Jeremy Frimpongra, Kerkez Milosra, Hugo Ekitikére és Giovanni Leonira, a Liverpooltól azt várták, hogy ismét a legnagyobb esélyes lesz a trón megvédésére - a pályán azonban teljes a szétesés.

A Vörösök formájának hanyatlása már tavasszal látható volt, de akkora előnyt építettek ki, hogy ez szinte fel sem tűnt.

A szezonkezdés hét egymást követő győzelme ellenére, amelyből öt a Premier League-ben született, a dolgok nem tűntek jónak. Florian Wirtz szenvedett, Isak felkészülés nélkül érkezett, Frimpong és Kerkez lassan illeszkedtek be, a címvédő pedig sokat küszködött, és gyakran csak erőből, az utolsó pillanatokban tudott nyerni (Newcastle 90+10, Bournemouth 88. és 90+4, Arsenal 83, Burnley 90+5, Atlético 90+2, Southampton a kupában a 85. percben). A játék gyenge volt, de valahogy mindig kihúzták magukat a bajból.

Szeptember végén jött a vereség a Crystal Palace-tól, és akkor senki sem sejthette, mi következik. A Liverpool zsinórban négy vereséget szenvedett, legyőzte a Frankfurtot, majd elveszített még két meccset. December elején a Liverpoolnak kilenc veresége van az utolsó 14 mérkőzésén! Összehasonlításképpen: az egész tavalyi szezonban minden sorozatot figyelembe véve 9 vereségük volt, idén kevesebb mint két hónap alatt ugyanennyi.

A Sunderland elleni szerda esti döntetlen után a Liverpool a 9. helyen áll a tabellán 22 ponttal. Az Arsenal 11 ponttal előzi meg őket, messze lehagyva a címvédőt.

Ahogy a címvédő halad, lassan felkerül a Premier League-éra legrosszabbul teljesítő bajnokainak listájára. Már a határon vannak. De kik is a legrosszabb címvédők?

A 2015/16-os szezonról még sokáig fognak beszélni. Talán egy nap belső információkat is megtudunk arról, mi is történt valójában. A Leicester egy évvel korábban a kiesés ellen küzdött, majd a következő szezonban megnyerte a bajnoki címet. Mindannyian emlékszünk még a jelenetre, amikor a Chelsea és a Tottenham meccse után a Leicester játékosai ünnepelték a bajnoki címet, miután biztossá vált a győzelmük.

A Claudio Ranieri vezette aranygeneráció elérte a lehetetlent. A Leicester szurkolói valószínűleg most is nosztalgiával gondolnak vissza azokra a szép időkre, miközben csapatuk a Championshipben küzd, és a lehetséges pontlevonásról szóló híreket várja.

A Leicester történelmet írt abban a szezonban, de a következőben rendkívül gyengén teljesített, és a legrosszabb bajnokként vonult be a történelembe, mivel a szezont a 12. helyen fejezték be. Claudio Ranierit menesztették, mert február közepéig mindössze öt győzelmük volt, és a 17. helyen álltak. Utódja, Craig Shakespeare a szezon végén jobb eredményekkel a tabella közepére hozta fel a csapatot. A Leicester minden kupasorozatban leszerepelt, az egyetlen említésre méltó eredmény a Bajnokok Ligája negyeddöntője és a szoros vereség az Atlético Madrid ellen volt.

Bár a legrosszabb bajnok címkéjét viselik, a King Power stadionban valószínűleg ez senkit sem érdekel.

José Mourinho 2013-ban tért vissza a Stamford Bridge-re második regnálására. A „Special One” már a második szezonjában bajnoki címet szerzett a Kékeknek, ami a harmadik Premier League-címe volt, de a harmadik szezonja végzetesnek bizonyult.

A Chelsea a szezon elején sokat küszködött. Augusztust a 13., szeptembert a 14., októbert pedig a 15. helyen zárták a tabellán, mindössze három győzelemmel 11 mérkőzésből és negatív gólkülönbséggel.

Már sokat írtak a portugál edző menesztéséről, és mivel sem a november, sem a december eleje nem hozott javulást, és a Chelsea december közepén már a 16. helyen állt, José Mourinhót a Leicester elleni vereség után menesztették.

Guus Hiddink vette át a helyét, és 15 mérkőzéses veretlenségi sorozatot produkált, végül a 10. helyre hozta fel a Kékeket, ami a Chelsea legrosszabb helyezése volt az 1995/96-os szezon óta.

Ha az 1995/96-os szezonról beszélünk, az volt az első 20 csapatos idény, és a Manchester Unitedről szólt, amely megszerezte harmadik Premier League címét. De a címvédő Blackburnről sem feledkezhetünk meg, akik komoly mélyrepülésbe kezdtek ekkor.

A Rovers egy szezonnal korábban lenyűgöző módon nyerte meg a Premier League-et, mindössze három évvel a másodosztályból való feljutás után. A fantasztikus Chris Sutton és Alan Shearer duó vezetésével az Ewood Park csapata megelőzte Ferguson Unitedjét.

A következő szezon azonban borzalmasan indult az angol bajnok számára. Kenny Dalglish lemondása, gyenge szezonkezdet, korai kiesés a Bajnokok Ligájából, és csak egy valamivel jobb második félév, ami végül csak a hetedik helyet hozta a címvédőnek. A szezon végén Alan Shearert eladták, a Blackburn pedig négy évvel a bajnoki cím megnyerése után kiesett a Premier League-ből.

Volt-e valakinek nehezebb dolga, mint David Moyesnak 2013-ban, amikor egy bizonyos Sir Alex Fergusont kellett pótolnia? Ráadásul úgy, hogy címvédőként vágott neki a szezonnak.

A szezon szépen indult a Wigan elleni győzelemmel a Community Shieldben, majd a Swansea elleni győzelemmel az első fordulóban. Azonban az első hat meccsen elszenvedett négy vereség megkongatta a vészharangot, jelezve, hogy problémák lehetnek, amelyek a szezon előrehaladtával csak súlyosbodtak.

A United már az FA-kupa harmadik fordulójában, a Ligakupa elődöntőjében és a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében is kiesett, a Premier League-szezont pedig a hetedik helyen zárta. A Vörös Ördögök 1995 óta először maradtak le a Bajnokok Ligájáról, és a történelem legrosszabb hazai szezonját produkálták.

A skót edzőnek nem adatott meg, hogy befejezze a szezont, mivel áprilisban, a korábbi klubja, az Everton elleni vereség után menesztették.

A Leeds az angol futball egyik legrosszabb bajnoki szezonját produkálta. Igaz, a bajnoki címet az 1991/92-es szezonban nyerték meg, egy évvel a Premier League megalapítása előtt, és az új versenysorozat első szezonjában védték meg. Technikailag nem számítanak Premier League-bajnoknak, de mindegy, hogy hívták, ők voltak Anglia bajnokai.

A Leeds az 1991/92-es szezont Howard Wilkinson vezetésével Anglia bajnokaként fejezte be, négy ponttal megelőzve a Manchester Unitedet, mindössze négy vereséggel 42 mérkőzésen.

Ez volt az Elland Road-i klub harmadik és egyben utolsó bajnoki címe, és az első két évtizedes várakozás után. De amennyire történelmi volt az a szezon, annyira felejthető volt a következő.

A Leeds a következő szezonban éppen hogy bennmaradt a ligában. A szezon felénél utolsók voltak, a rémálomszerű első félév pedig Eric Cantona eladásában csúcsosodott ki a Manchester Unitednek. A tavaszi valamivel jobb forma végül bennmaradást ért, így a szezont a 17. helyen fejezték be – mindössze két ponttal a kieső zóna felett.